A hajó stágolása, a rig állítása

Sokan kevés figyelmet fordítanak a hajó állókötélzetének helyes beállítására, bár igen nagy hatással van a hajó sebességére.

Milyen célt szolgál az állókötélzet? Az árbóc kidőlését, merevítését szolgáló drótkötél rendszer az árbóc hátradőlését megakadályozó vorstagból, az oldalra dőlését megakadályozó és a hajó két oldalán található, bal, illetve jobb oldali fővantnikból, az árbóc profiljának beállítására hatással lévő alsóvantnikból, valamint az árbóc görbületét befolyásoló achterstagból áll – igaz, vannak olyan hajók, amelyeken nincs achterstag.

Néhány hajós a vorstag és a vantnik feszességét egyszer állítja be, vízre tételkor tavasszal, és aztán nem nagyon állítgatja év közben. Az achterstagot hajózás közben az időjárásnak megfelelően dinamikusan kell feszíteni, hogy az árbóc hátrafelé görbülete változzon. Túrahajózás esetén ezzel nincs is gond, de ha versenyezni kívánunk, érdemes odafigyelni ezekre az apró, de igen fontos beállításokra, hiszen komoly hatásai lehetnek az eredményes versenyzésre, illetve a hajóbiztonságra. Helytelen beállítás esetén csupán rosszul megy a hajó, rosszabb esetben kidől az árbóc, és haváriát idézünk elő.

A stágolás pontos beállításával a maximális teljesítményt hozhatod ki a hajódból, míg helytelen állításkor legalább 2–10 százalékos veszteséget generálsz, és ez még nőhet is. Tehát a referenciaértékhez képest elmaradsz, így a rajt pillanatától kezdve nő a hátrányod.

Hatalmas ismeretanyag áll a hajósok rendelkezésére, hogy megismerjék a hajójuk pontos beállításait. A legfontosabb forrás a nagyobb gyártók által kiadott beállítási tájékoztató, más néven Tuning Guide (TG), amely a kisebb hajókészítőknél nem elérhető, így azokat csak a vitorlagyártók honlapján találjuk meg. Általános ismeretszerzésre ajánlom az Élesedj és gyorsulj! című, magyar nyelven is megjelent könyvet. Egyéni tapasztalatok, más hajósoktól szerzett beállítási ismeretek, illetve ezek kombinációja is segíthet az egyéni TG-nk kialakításában. Ezek az ismeretek persze keveredhetnek a gyári beállítási tanácsokkal, ha rendelkezésünkre áll ilyen.

Milyen lépéseket kövessünk a stágolás menetében?
• Először is sok türelem kell hozzá. Nem lehet a beállítási pontokon sietve végigfutni, főleg akkor nem, ha ez az első alkalom, amikor saját magunk csináljuk (valamilyen instrukció alapján).
• Nyugodt körülmények között kell megtenni az első lépéseket (szélcsendes idő, hullámmentes vízfelület stb.), majd a statikus beállítások után dinamikus körülmények között is állításokat kell végezzünk, azaz hajóznunk szükséges legalább 8-10 csomós kifújt szélben, illetve minden körülmények között, amelyben versenyt rendeznek.
• Legalább egy segítőnk legyen (például az árbócbeállításhoz, a mérésekhez).
• Szükséges eszközök: tenzióméter, amely a drótkötél vastagságára kalibrált; mérőszalag, amely legalább 10-20 méter hosszú és dobra feltekerhető; szigetelőszalag, hogy jelöléseket tudjunk tenni a hablécre, illetve azokra a pontokra, amelyeken a felmérést elvégezzük; háromméteres mérőszalag az apróbb mérésekhez.

Nyilván egy faárbóc merevsége más, mint egy alumínium- vagy karbonárbócé. Éppen ezért finoman végezzük a feszítéseket, állításokat, mert ha nem vesszük figyelembe az előbb említett agyagismereti sajátságokat, akkor megsérülhetnek, deformálódhatnak a hajóalkatrészek. Ha minden összeállt a munka megkezdéséhez, akkor bátran kezdjünk hozzá!

Előkészület
• Baum pozíciója: lazítsuk le és fektessük le a kokpit- vagy kajüttetőre, hogy ne húzza el az árbócot a súlyával, illetve a hajó egyensúlyát ne bontsa meg.
• A külmotort is vegyük le, mivel az nem középen van, és elhúzza a hajót a súlyával.
• Vitorlák se legyenek a hajón és semmi egyéb teher. Fontos a szimmetrikus állás.
• Kikötőkötelekre is figyeljünk, hogy ne legyenek túl feszesek, mert ez is elhúzó erőt jelent.

Árbócdőlés és mast rake (árbóckiékelés)
A saját hajómnál a hajógerincen nyugvó árbóc beállításával kezdem a munkát. A TG szerinti mast rake kiékelést követem. Más hajóknál a megadott dőlést kell követni a leírt beállítási protokoll szerint, ami általában 1-3 fokot jelent.

Az árbócot fával, nem pedig kemény gumival vagy hasonló műanyag ékekkel ékelem ki. A vorstag, a fő- és alsó vantnik, valamint az achterstag éppen, hogy feszül. Kézzel állítom, hogy érezzem a feszülést a drótkötélen. Akkor jó, ha egyenletesen tartják az árbócot. Szimmetriára törekszem ebből a szempontból is.

Az árbócszimmetria állítása két lépésben
A fockvitorla-felhúzó kötél és habléc segítségével határozom meg az árbóc oldalra dőlését azáltal, hogy szimmetrikusan, balra-jobbra lemérem a fock-fall felső bekötő pontjától a habléc adott pontjáig a távolságot. A szalag nálam lévő végét a habléc egyik adott pontjához mérem, amit én határozok meg (ezt hívom alappontnak). A másik irányban is elvégzem ezt a mérést és felírom az adatokat. Javaslom, hogy ezt a mérést az év közben is végezzük el, főleg nagy versenyek előtt.

Vantnifeszesség-mérő (tenzióméter) használatával való mérések
Mindezek után a vantnifeszesség-mérő használatával folytatom a beállítást a TG instrukciói szerint. Mivel kézzel tapintva csupán érzésre tudom megállapítani, hogy mekkora a vantnik feszessége, ezért annak pontos mérésére a tenziómétert használom, így egy bizonyos százalékú „előfeszítést” tudok adni ezeknek a merevítő köteleknek azáltal, hogy ráhúzok vagy épp rálazítok a fővantnikra.

Ebben az esetben is fontos a szimmetriára való törekvés, azaz ha lehet, mind a két fővantniban ugyanakkora feszültség legyen, hogy az árbócot oldalterhelésre mind a két irányból azonos erő húzza vissza egyenesbe hajózás közbeni csapásváltáskor. Nagyon fontos, hogy egy fa- és mondjuk egy aluárbóc esetén ne keverjük a nyúlási értékeket. Magyarán ne csak azt nézzük, hogy ennyi vagy annyi vantnifeszesség-növelés hány százalékos feszültséget generál általában, hanem azt is, hogy milyen agyagból készül az árbóc. Ebben is segít a TG ismerete.

A vorstaghossz állítása
A saját hajómon nagyon egyszerű ennek az értéknek a beállítása. A TG szerinti értéket követem, vagyis hogy egy adott pont a feszítőn milyen távolságra legyen a vorstag alsó bekötési pontjától, illetve én is meghatározhatom ezt a pontot, ha már van tapasztalom.

Amennyiben látom a verseny előtt, hogy erősebb szél várható, akkor ennél az alappontnál „feszesebbre” állítom a vorstagot, ami kb. 1-2 százalék feszességnövekedést jelent, de ha kifejezetten gyenge szél várható, akkor ugyanilyen mértékben rálazítok. Egyéb esetben az alapbeállítás értékével számolok.

Az árbóc állítása
Nézz bele az árbócnutba úgy, mintha te lennél a grósz-fall kötele. Szorítsd a fejed az árbóchoz, és úgy nézz bele és felfelé. Kövesd a szemeddel a nut futását felfelé. Ez segít abban, hogy meglásd az árbóc görbületét. Ha S alakban kanyarog felfelé a nut az árbócban vagy csak pl. szimplán egy „elhajlás” látható valamelyik irányba, az helytelen.

Ezt az S kanyarodást, illetve „elhúzást” kell „kiszedni” úgy, hogy a vantnik, az alsóvantik, a babystag stb. bal, illetve jobb oldali felét feszítjük vagy lazítjuk. Ellenőrizzük a szálingvégeket is, hogy azok szimmetrikusan álljanak – függőleges és vízszintes síkban – mind két oldalon. Ez nagyon sziszifuszi munka, és sok időt vesz igénybe. Folyamatosan játszani kell ezekkel az állításokkal, amíg az árbóc teljesen egyenes nem lesz. Ha megtaláljuk a legjobb beállítást, akkor fixáljunk mindent, és ismét mérjünk egy vantnifeszességet. Az árbócszimmetriát is ellenőrizzük újból. Amennyiben minden megfelelő, jöhet a menetpróba a vízen.

Dinamikus állítás vízen
Hajózás közben is méréseket kell végezni, és ebben az esetben legalább két főre van szükség. Valaki vezeti a hajót, a másik pedig nézi az árbóc dőlését, görbületét stb. Az a cél, hogy az árbóc ne dőljön lee irányba, maradjon egyenes teljes hosszában, bármilyen körülmények között is hajózunk. Ez nem fog sikerülni, de minimalizálni azért lehet. A lee vantni, ami nincs terhelve, legyen tehermentes, de ne lötyögjön! Ha erősen, feszesen tart, amikor nincs rajta teher, ám ez azt jelenti, hogy túl van húzva, az pedig nem jó. Persze a lee vantni „lelazulásának” hatása a szélviszonyoktól is függ, más 1-es, 2-esben, mint 5-ös, 6-osban. Amennyiben szükséges, térjünk vissza a kikötőbe, és végezzük el ott az állításokat.

Én szerencsés helyzetben vagyok, mert a faárbóc nagyon stabil, és nem hajladozik. Az alumíniumnak finomabb beállítási paraméterei vannak, ezért erősebb szélben hajlamos nem a kívánt irányba való elhajlásokra. Ezt mindenféleképp kompenzálni kell, ezért van szükség a menetpróbára, hogy rájöjjünk hogyan korrigálhatjuk a legjobban ezeket az erőbehatásokat.

Cikkünk eredetileg és teljes terjedelmében az Aqua Magazin 156. számában jelent meg. Fizessen elő rá, hogy ne maradjon le exkluzív tartalmainkról! A 157-es (2022-es téli) szám november közepétől kapható.