Korszerűsítik a balatoni ivóvízellátást
Március végén 3,2 milliárd forintos uniós támogatási szerződést írt alá a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt., így megkezdődhet a dunántúli vízellátás nagyszabású fejlesztésének előkészítése. Ennek köszönhetően bővül a meglévő ivóvízbázisokon lévő víztermelő létesítmények száma Zala, Somogy és Veszprém megyében.
A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. évek óta kiemelt ügyként kezeli a balatoni regionális infrastruktúra fejlesztésének kérdéseit, valamint elkötelezett a jövőbe mutató, a fenntartható vízgazdálkodást szem előtt tartó és a klímaváltozás káros hatásait mérséklő beruházások mellett. Ezt a víziót szolgálja az ivóvízellátás átfogó infrastrukturális fejlesztését célzó beruházás, amelynek első lépéseként a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. mintegy 3,2 milliárd forint értékű, európai uniós támogatásból megvalósuló támogatási szerződést írt alá.
A Balaton-régió ivóvízellátása jelenleg nagyobb részben a tó vizét tisztító felszíni vízművekre, kisebb részben a bakonyi karsztvízbázisra és a helyi kisvízművekre épül. A Balaton vize rendkívül sérülékeny vízforrás, magas a szervesanyag-tartalma és a pH-értéke, és a víz tisztításához a fertőtlenítőszerek folyamatos használatára van szükség, míg a karsztvizekből vegyszer alkalmazása nélkül, olcsón állítható elő kiváló minőségű ivóvíz. Rendkívül magas továbbá a Balaton vizét tisztító felszíni vízművek üzemeltetési költsége is. A felszíni és a helyi kis vízművek elöregedtek, jelenleg környezetterhelő módon működnek, és a térség vízvezeték-hálózatával együtt szinte teljes felújításra szorulnak.
Az évtized végéig megvalósuló beruházás keretében fejlesztik a nyirádi karsztvízbázisra települt víztermelő létesítményeket, és új vízforrásként kerül sor a Mura folyó vízellátásba való bekapcsolására. A Murának mint vízbázisnak jó néhány előnye van: a vízminősége jó, nincs állandó szennyezője, és a folyónak jelentős a szabad vízhozama. A fejlesztéssel a folyó bekapcsolható a Balaton déli partján lévő települések vízellátásába, valamint a zalai és a somogyi termőterületek öntözésébe, így a mezőgazdasági területeken mintegy 25 ezer hektáron lehetne csökkenteni a klímaváltozással összhangban fellépő aszályok hatásait.
A beruházásnak köszönhetően a teljes régió ivóvíz-ellátottsága javul, ugyanakkor a rendszer digitalizációjában is hatalmas előrelépés lesz. Az újonnan épülő létesítményeket a terv szerint a meglévőkkel együtt egységes, IOT-alapú rendszerben működtetik majd, vagyis távolról is irányíthatóvá és optimalizálhatóvá válnak, valamint a megújulóenergia-termelő rendszerekkel is együttműködhetnek – írta a hirbalaton.hu.
