Az úszóházaké a jövő?

Egyre kelendőbbek az úszóházak Magyarországon, és már idehaza is van olyan cég, amely néhány hét alatt megvalósítja a tervrajzon megálmodott úszó otthonokat.

Az úszóházak már régóta léteznek, az egész a lakóhajók elképzeléséből indult. Volt egy kutatásunk is a koncepció eredetét illetően. Ebből az derült ki, hogy bizonyos hosszú távú szállítások alkalmával sok ember a fuvarozásra tervezett nagy bárkán élt, idővel pedig kialakult, hogy amikor éppen nem kellenek ezek a hajók, akkor akár lakóházakká is át lehet őket alakítani. A Dunán is akad olyan, a hajósvilágban nevelkedett „tengerész”, aki szerzett magának egy bárkát és azon alakította ki az otthonát. Hollandiában ez a megoldás könnyen adta magát, hiszen ott eleve kevés volt a szárazföld, ezért kénytelenek voltak a vízre is építkezni. Egy hajónál azonban vannak olyan sajátosságok, korlátok, amiket nem tudsz átugrani: ilyen a belmagasság, a szélesség, vagy a stabilitásérzés – mondta el Kiss-Gál Gergely, a Marinus Homes fejlesztési vezetője.

Ráadásul egy hajó jóval olcsóbb, mint megvenni egy házat, ráadásul telek sem kell hozzá. Ez párosul azzal az előnnyel, hogy egy bárkát odébb is tudunk vinni, ha kell.

A Marinus Homes kifejezetten modulos úszóház-technológiát alkotott. A modulosság azért fontos, mert itthon nem tudjuk megtenni azt, amit a hollandok, akik egy szárazdokkba öntött betonteknőben építik meg a házat. A moduláris elemek használata megengedi, hogy ne kelljen a helyszínen betonozni, így elég egy átlagos kikötő is, hogy bármelyik vizünkön össze lehessen rakni egy ilyen házat. A cél, hogy minél több mindent csináljanak műhelyben, hogy aztán a lapra szerelt modulos technológiával, két nap daruidővel elkészítsenek egy úszóházat.

„Szerintem az átlagember is – főleg, ha budapesti – érzi, hogy milyen fontos a város és a folyó, az ember és a víz kapcsolata. Biztos vagyok benne, hogy az egyik célcsoport azon emberek köre, akik hasonlóan gondolkodnak – nem szeretnek sok időt hajón lenni, viszont a víz közelsége megnyugtató, jó érzés. A Balaton és a Velencei-tó telkei már nagyon be vannak építve, itt tudunk még teret nyerni, közelebb hozni a házat a vízhez” –tette hozzá Glavatity Luca stratégiai vezető.

„Az összes magyarországi víz a vízügyhöz tartozik – az, hogy te leteszel oda egy hajót vagy bármit, az pedig a hajózási hatósághoz. A típusengedélyt a hajózási hatóság adja ki, a szabályozás viszont különbséget tesz az úszómű és a hajó között. Az úszómű önálló hajtással nélküli, de úszó egység, míg a hajónak van valamilyen hajtása. Az úszóműre és a hajóra némileg eltérő szabályozások vonatkoznak. Az építési hatóságoknak – se az országosnak, se a helyinek – semmi köze az egészhez” – fűzte hozzá Kiss-Gál Gergely.

A cikk további része elolvasható ide kattintva.

Úszófalu a Tiszán.

Időleges vízen lakás: úszó kemping.