Botrány a Club Aliga körül

Azzal, hogy a kormány kiemelt jelentőségű fejlesztési területté nyilvánította Club Aliga területét, harmincévnyi küzdelem vált semmissé.

„A közterületek megvédéséért és a Balatonhoz való szabad lejutás garantálásáért az országgyűlési képviselőkhöz és a balatoni szervezetekhez fordulunk segítségért”– summázta az egykori pártüdülőben kialakult helyzetet Bukovszki András, Balatonvilágos önkormányzati képviselője, az Aligai Fürdőegyesület alelnöke.

Mint kifejtette, a 47 hektáros egykori pártüdülőt 2007-ben privatizálta az állam. Az izraeli hátterű Pro-Mot Kft. 37 hektárnyi rész tulajdonosává, az állami kézben maradó 10 hektárnyi résznek pedig vagyonkezelőjévé vált bizonyos feltételekkel.

Az önkormányzatnak a külföldi tulajdonossal több év alatt sikerült egy jó megállapodást kötnie, amely biztosítékokat tartalmazott arra vonatkozóan, hogy: a területen áthaladó utak közutak maradnak, szabadon megközelíthető marad 7 hektár Balaton-parti terület, kialakítják a Balaton-törvény által előírt szabad parti sétányt végig a vízparton, a magánterületté vált részen is 540 méter közösség elöl el nem zárható sétányt alakítva ki.
Aztán a tavalyi kiemelő kormányhatározat mindent felülírt.

A beszámoló szerint az egyezségek nyomán 2017-ben lehetővé vált 7 hektárnyi közterület önkormányzati tulajdonba kerülése, azonban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő ezt valamiért nem jegyezte be a földhivatali ingatlan-nyilvántartásba. „Fel se merült bennünk, hogy nem teszi meg. Itt buktuk el az ügyet, hiszen ha ezt megtette volna, nem lehetett volna kiemelő kormányhatározatot hozni a területre” – fogalmazott Bukovszki András.

Két éve a Pro-Mot Kft.-t megvette az ismert magyar vállalkozók érdekeltségében lévő Appeninn Nyrt., majd tavaly kormányrendelettel kiemelt beruházási övezetté nyilvánították a Club Aligát, tiltva rajta közterületek kialakítását. „Ezzel értékesíthető ingatlanná váltak azok az utak, amelyek közterületi minőségét kikötötte a hajdani privatizációs szerződés, majd garantálta az előző tulajdonosok és az önkormányzat között létrejött megállapodás is, de a nemzeti vagyonkezelő nem jegyeztette be” – sérelmezte az önkormányzati képviselő.

Mi történt a kormányhatározat óta? A helyiek beszámolói szerint a Club Aliga északi partjainál lévő vízparton az új tulajdonos nem hogy nem jelölte ki a korábbi és az új Balaton-törvény által is előírt 540 méter hosszú, 30 méter széles parti sétányt, hanem felparcellázta a területet vízpartig nyúló telkekké. Az üdülő 22 hektárjáról kivágták a fákat, arra hivatkozva hogy invazív fajok voltak, jelenleg virágzik rajtuk a parlagfű. Az épületek nagy részét lebontották.

Bukovszki András hangsúlyozta, hogy Club Aliga ingatlanpiaci értéke igen megnőtt a kiemelő kormányhatározat révén, hiszen többszörösére emelkedett a beépíthetősége. Emlékeztetett arra, hogy az Appeninn 4,4 milliárd forintért vette meg a Club Aligát tulajdonló Pro Mot Kft.-t, azóta pedig 9,9 milliárd forintnyi állami támogatást nyert az adózók pénzéből három körben a tervezett fejlesztéseire. Becslések szerint 15 milliárd forintnyi bevételt remélhet a felparcellázott Balaton-parti részek eladásából, ha nem sikerül megmenteni a jelenleg még parti sétányként használt részt – mondta az önkormányzati képviselő.

Úgy látja, hogy a beruházó könnyedén megszerezheti a még állami terület tulajdonjogát is oly módon, hogy azokon is építkezni kezd. Ezt a már elnyert állami támogatásokból is megteheti.

A napokban megjelent hírek szerint az Appennin ígérete ellenére nem nyitotta meg a szintén érdekeltségébe tartozó szántódi Balaland előtti parti sávot. „Mi nem szeretnénk egy magáncég ígéretére hagyatkozni. Szeretnénk a helyi lakosok, üdülőtulajdonosok és minden magyar számára garantálni az aligai Balaton-part közterületen való hozzáférését” – szögezte le Bukovszki András. „Nincs több vízpartunk!” – nyomatékosította, hozzátéve, hogy Balatonvilágos 4,5 kilométer hosszú vízpartját szinte teljesen beépítették. Ha elzárják a Club Aligát, a település elveszti a szabad vízpartjának 90 százalékát, és több ezer fürdőző szorul a maradék 160 méternyi Balaton-partra – magyarázta.

Az Alkotmánybíróság (AB) elutasította az önkormányzat és az egyesület panaszát, amit a kiemelő kormányhatározat miatt tettek. „Az indoklás szerint a természethez való jog nem alkotmányos alapjog, és a kormányrendelet nem vonta el az önkormányzat rendeletalkotási jogát, csupán korlátozta azt” – számolt be a helyi képviselő.

Az egyesületünk kérni fogja valamennyi országgyűlési képviselőtől, hogy az AB-végzés felülvizsgálatára indítsanak normakontrollt. Erre a képviselők legalább 25 százalékának támogatásával lehetőség nyílik. Szeretnénk elérni, hogy a kiemelő kormányrendeletet visszavonják. A balatoni szervezetek, sőt minden magyar ember és civil szervezet támogatását kérjük, hogy ne kerülhessen több Balaton-part magánkézbe, és máshol se történhessen hasonló eset – fogalmazott Bukovszki András.

(hirbalaton.hu)