Hajóval a Baleár-szigeteken

A Baleár-szigetek legnagyobb szigete Mallorca, ezt öleli körbe Menorca, Cabrera, a távolabbi Ibiza, Espalmador és Formentera, Spanyolország szigetei. Napjainkban ez Európa egyik legnépszerűbb nyaralóhelye, fedezzük fel hajóval!

A spanyol szigeteket hajóval többféle módon is felfedezhetjük. A 37–55 láb közötti egytestű és katamarán chartervitorlásokkal és -katamaránokkal önállóan kalandozhatunk mallorcai vagy ibizai indulással. A Baleár-szigetek időjárása és vízjárása a motoros jachtoknak is kedvező, ezekből is bérelhetünk 18–56 láb közötti méretben. Sajnos a bérleti időszak az összes kabinos bérhajónál szombattól szombatig tart, ehhez kell alakítanunk az utazásunkat. Megismerve a szigetek páratlan szépségét, javasoljuk, hogy ide eleve két hétre menjenek hajózni. A kabin nélküli motorosokat napi bérlésben is kiadják, mi is ilyen motorossal száguldoztunk Ibizáról és csemegéztük végig Formenteráig a partjait. Rendkívüli lehetőség a Baleár- és a Kanári-szigetek közötti túrahajózás. A spanyol flottatulajdonosok nyáron a Baleár-, télen a Kanári-szigeteken dolgoztatják a hajóikat. A két szezon közötti intervallumban, novemberben a Kanári-szigetekhez, márciusban a Földközi-térségbe vissza lehet hajózni a charterhajókkal önállóan három hét alatt 1100 tengeri mérföldet, igen kedvező áron. Ennek az óceáni hajózásnak köszönhetően a spanyol charterhajók extrán felszereltek: általános a radar, a Navtex, GPS-kijelző a kokpitban, alapfelszerelés a mentősziget és az EPIRB bója a fedélzeten.

Kikötés
Júliusban és augusztusban a Baleár-szigetek zsúfoltak, de kikötő- és horgonyzóhely-probléma ekkor sem szokott lenni. Mi is a főszezonban jártunk a spanyol felségvizeken, minden reggel előre lefoglaltuk telefonon az aznap délutáni kikötőhelyünket. Azt tapasztaltuk, hogy még estére is maradt kikötőhely szabadon, legfeljebb a nemzeti parki bójahelyek fogytak el délutánra. Számos jachtkikötő, azaz club nautico van Mallorcán. A marinákat a VHF 9-es, a kikötői kapitányságokat a VHF16-os csatornán érhetjük el. A pilotkönyvben telefonszámaik és e-mail-címük is szerepel. A marinákban a pilotköteles, farral a parthoz tolatásos kikötésmód a szokványos. Mielőtt behajóznánk egy kikötőbe, kötelező bejelentkeznünk a tengeri rádión.

Időjárás és szélviszonyok
A vitorlásszezon áprilisban indul és csak októberben ér véget. Bár ősztől tavaszig erősebb szelek is elérik a Baleár-szigeteket, nyáron a jellemző széljárás délkeleties, ez a tengeri szél délutánra legfeljebb 20 csomós. Gyakoriak a szélcsendes napok is. Helyi megfigyelések szerint kilenc nyugodt nap után jön egyetlen erősebb szeles nyári nap. A mediterrán klíma kellemes hőmérsékletet jelent télen-nyáron a Baleár-szigeteken. A tenger több mint 25 fokosra is felmelegszik a júliusi–augusztusi kánikulában. A szigetek körül az általános tengeráramlás gyenge, az árapályszint-változás elenyésző, a variáció (a térképi és a mágneses észak közötti eltérés) mértéke is egy fok alatti. Spanyol nyelvű időjárás-előrejelzést a VHF rádión Mallorca térségében a 10-es, Ibizánál a 3-as, Menorcánál a 85-ös csatornán hallgathatunk, a helyi előrejelzési honlap a www.aemet.es oldalon érhető el.

Vitorlással Mallorca körül
Mallorca Spanyolország legnagyobb szigete, északról délre kb.70 km hosszú, nyugatról keletre 100 km széles, a tagolt partvonala közel 330 tengeri mérföldnyi. Az északnyugati partszakasz sziklás, meredek, 1445 méter magasra emelkedik a Tramontana-hegység legnagyobb csúcsa. A sziget keleti oldala is sziklás partvonal, izgalmas fjordszerű öblökkel. A sziget északkeleti (Alcudia-öböl) és délnyugati (Palma-öböl) partjai viszont lassan mélyülő, homokos tengerpartok, 10-20 km hosszan elnyúló óriási strandöblökkel. A sziget fővárosa Palma de Mallorca. Puerto de Palma a Földközi-tenger egyik legnagyobb kikötője. Óriási a kereskedelmi kikötő és kilenc jachtkikötő együttese sok ezer hajóhellyel. Délkelet felől egy mérföldes hullámtörő gát védi, északkeletről is egy több mint fél mérföldes kereskedelmi móló határolja. Ezen belül 5 csomó a megengedett sebesség a mindenféle vízi jármű számára, a jachtkikötők területén már csak 3. A Lonja-móló és az Alborán jachtkikötő az, amelyben a legnagyobb spanyol bérhajóflották várnak. A hajóátvétel szerződéses, hivatalos időpontja a spanyoloknál elég késői, általánosan 18 óra, de természetesen érkezésünk sorrendjében már 14 órakor becsekkolhattunk a hajónkra.

A fővárosból keletre hajózunk, hogy Mallorcát az óra járásával ellentétes irányban megkerüljük. A nagy Palma-öblöt és túlfejlesztett szállodasorát egy óra alatt magunk mögött hagytuk. Kikötők sora mellett – Puerto de Cala Portixol, Puerto del Molinar, Puerto de Cala Gamba, Puerto de San Antonio de la Playa (Ca’n Pastilla) és Puerto Arenal – haladtunk el. Ezt követően 10 mérföld hosszan lakatlan, sziklás, meredek partszakasz következett. A Fehér-fok (Capo Blanco) világítótornya valóban fehér sziklák tetejéről néz a messzeségbe, éjszaka 15 mérföldre, Cabreráig kísér a fénye. A part mentén hajdani őrtornyok kőhalmait látjuk 5 mérföldenként, körbe a szigeten, amelyek a középkori védelmi rendszert szolgálták. A délkeleti szél közben szembefúj, de nem túl erős. Ha már nem elég arra, hogy cirkáljunk, legalább engedi, hogy motorozzunk benne.

Cabrera lakatlan szigete Mallorca délkeleti csúcsa alatt természetvédelmi terület, a bójahelyeket napokra előre foglalni kell. Tilos a horgonyzás a környékén, a bóják között is. Legkorábban 20 nappal előre tudunk foglalni, és napra pontosan meg kell mondanunk, hogy mikorra. Kezdő nap 18 órától következő nap 17 óráig él az engedély. A Nemzeti Park bójahelye 10 euró per hajó, áfával együtt 15 euró. Cabrera egyetlen öble, amelyben a foglalható bóják várják a hajókat, az Es Caló de Ses Güies. A fehér bóják vannak a legközelebb a parthoz a legkisebb hajóknak 12 m-ig, a sárgák a 12-15 m, a narancssárgák a 15-20 m, a piros színűek a leghosszabb, 20-35 méteres jachtoknak biztonságosak. Az adott színen belül bármelyiket választhatjuk, amelyik érkezésünkkor szabadon van.

A Kecskés nevű (Cabrera) szigetet a Bárányos nevű (Conejera) csupa szikla sziget követte, itt kezdett el sípolni a motorpanel. Az akkumulátorjel villogott, de kivételesen nem a töltés hiánya, hanem túltöltés miatt. Visszavettünk a gázból, vitorlát bontottunk, így haladtunk el Mallorca legdélebbi csúcsa mellett. Ez a Salinas-fok, amelynél Palma irányában homokos strandöböl van 3 jachtkikötővel, amelyek a Puerto de S’Estanyol, a Puerto de la Rápita és a Puerto Colonia de Sant Jordi. Ha nem kerülnénk meg Mallorcát körbe, ezek egyikében aludnánk visszaúton Palma felé. A sólepárlóitól fehérlő Punta Salinast viszont magunk mögött hagyva Mallorca keleti felére kerülünk. Ez a partszakasz egy sziklás plató, amelyen szórványosan nyaralók, szállók, települések vannak a sziklafalban nyílt fjordszerű öblök, természetes bemélyedések körül. Ezek az öblök az úgynevezett calák, amelyek néhány mérföldenként egymást követik. Cala Figuera, Cala Llonga és Cala d’Or a leghíresebb strandöböl, nagyon keskenyek voltak ahhoz, hogy lehorgonyozzunk. A sziklaöblök függőleges oldalfalán a hullámok visszaverődnek, eléggé lötykölődtünk. Egy többágú cala rejti Porto Petro jachtkikötőjét. Cala Llonga öblének végében Puerto de Cala Llonga jachtkikötő vár, laterális jelek sora vezet hozzá. Öt mérfölddel északabbra Porto Colom öble viszont tágas, így kikötője is sokkal nagyobb. A sekély vizű öbölben bójákra köthetünk, a bóják között tilos a horgonyzás.

Szöveg és fotó: Marosi Miléna és Varga Tamás, Mérföld Yachting

(Cikkünk teljes terjedelmében megtalálható az Aqua magazin legújabb számában.)