Vészhelyzetek elhárítása és a holdfogyatkozás
Érdemes megfogadnunk állandó szerzőnk, Horváth Csaba tanácsait, hogy miként háríthatjuk el legkönnyebben a vészhelyzeteket, illetve megtudhatjuk a vitorlázást is befolyásoló holdfogyatkozás csillagászati magyarázatát.
Mit tegyünk vészhelyzetben?
Hogy miként küzdhetünk meg egy vészhelyzettel, az nagyban függ a tudásunktól, az előkészületektől és a folyamatos ellenőrzésektől. A legtöbb döntéshozatali folyamatunkhoz egy egyszerű mozaikszót használunk: DODAR.
Diagnose – diagnózis, azaz a probléma felmérése; az első szabály, hogy ne essünk pánikba. Vészhelyzetben elengedhetetlen, hogy megőrizzük a nyugalmunkat, szánjunk időt a helyzet kellő felmérésére.
Options – milyen elérhető lehetőségeink vannak a probléma megoldására; legyenek a hajón megfelelő szerszámok és pótalkatrészek, vagy baleset esetére elsősegélycsomag.
Decision – döntés a legmegfelelőbb megoldásról.
Act – a döntésnek megfelelő cselekvés.
Review – annak ellenőrzése, hogy a kiválasztott megoldás hogyan működik.
Ha szükséges, mert nem a legjobb megoldást választottuk, térjünk vissza az első lépésre. Ez persze meglehetősen egyszerűnek hangzik, de már oly sokszor láthattuk, hogy kisebb szituációk is katasztrófába torkollottak, mert az emberek nem az első lépéssel kezdték.
A holdfogyatkozás
Szeptember 7-én este holdfogyatkozást láttunk, de hogyan jön létre ez az égi jelenség?
A Hold a Nap fényét veri vissza, de Föld körüli keringése során a megvilágítása állandóan változik a Nap–Föld–Hold-rendszerben elfoglalt helyének folyamatos változása miatt. A holdpálya kis szögben (5°-ban eltérő síkban) hajlik az ekliptikához, ez az oka, hogy telihold idején, amikor a Föld a Hold és a Nap között áll, csak ritka esetben vet árnyékot a Holdra, vagyis csak ritkán van holdfogyatkozás.
A Hold keringés periódusa két teliholdfázis között 4 hét, vagyis pontosan 29 nap 12 óra 44 perc 2,8 másodperc telik el. Ez a szinódikus hónap, azaz a meghatározó holdhónap. A holdfázisok újholddal kezdődnek, amikor a Hold a Nap és a Föld között helyezkedik el, és a Nap a túloldalát világítja meg. Ilyenkor a Hold elvileg nem látható, mert épp a sötét oldala mutat a Föld felé.
Mivel a Hold naponta 360°/29,5 nap ≈ 12,2°/napnyit mozdul el kelet felé, a képe dagadni kezd, és egyre többet látunk a megvilágított oldalából. Vékony sarló alakú rész válik láthatóvá, amely csúcsaival a Nappal ellenkező irányba mutat. A Föld 360°/24 óra = 15°-ot fordul óránként, a Hold minden nap 12,2°/15° = 0,8133 óra x 60 perc = 48,8 perccel, azaz kb. 50 perccel később kel és nyugszik, és egyre többet látható a már sötét égbolton.
Mivel a Hold nem pontosan az ekliptika síkjában, hanem attól 5°-ban eltérő síkban kering a Föld–Hold közös tömegközéppont körül, emiatt csak ritkán fordul elő, hogy a Nap, a Föld és a Hold egy síkban van, amikor a Hold oppozícióba kerül. De ha mégis így van, a Föld árnyékkúpja eltakarja a teleholdat, és bekövetkezik a teljes holdfogyatkozás. Ha a Hold nem pontosan ebben a síkban van, de egy részét eltakarja a Föld árnyékkúpja, részleges holdfogyatkozásról beszélünk. A Föld teljes árnyékkúpjának csúcsa 217 földsugárnyira van, míg a Hold soha nincs 64 földsugárnál távolabb. Emiatt a Hold gyakran hosszú ideig tartózkodik a teljes árnyékban (szeptember 7-én 19.30-tól 20.52-ig, a fogyatkozás maximuma, a legsötétebb állapot pedig 20.11-kor volt), s az egész földfelszínről látható, ahol a Hold a láthatár felett van.
(Cikkünk eredetileg és teljes terjedelmében az Aqua Magazin 169. számában jelent meg. Fizessen elő rá, hogy ne maradjon le exkluzív tartalmainkról!)
