Változóban a balatoni algahelyzet

A Balatonban felszaporodott pikoalga egy zöldalga, nem veszélyes, de mindenképpen jelzi, hogy a korábbinál több tápanyag anyag található a vízben, aminek lehetnek további következményei, hatásai.

A Balaton nyílt vizében a vízhőmérséklet február végén még a telet idézte (1,5 °C), ahogyan az algaösszetétel is. Az algabiomassza (a-klorofill koncentráció) értéke a Keszthelyi-medencében az előző évtizedek februári értékeihez hasonló (13 µg/l) volt. A Siófoki-medencében ugyanakkor közel háromszoros biomassza-növekedést (11 µg/l) tapasztaltak az ezredforduló óta mért februári eredményeinkhez képest. Hasonlót figyeltek meg tavaly augusztusban, amikor a fonalas cianobaktériumok több évtizedes kihagyás után újra nagy tömegben jelentek meg a Siófoki-medencében – írja két kutató, Somogyi Boglárka és Kovács Attila a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet közösségi oldalán.

Mindkét tóterületen a 3 ezred milliméternél kisebb, ún. pikoalgák domináltak. Ezek kimutatásához egy speciális technika, az epifluoreszcens mikroszkópia szükséges, ahol az 1–3 mikrométeres algasejtek autofluoreszcenciájuk alapján válnak láthatóvá. Azonosításuk azonban mikroszkópos módszerrel sem lehetséges, ehhez DNS-alapú molekuláris biológiai módszerek szükségesek.

A Keszthelyi-medencében a pikoalgák részesedése 60 százalék volt, ezzel szemben a Siófoki-medencében szokatlanul magas, 91 százalékos pikoalga (pikoeukarióta zöldalga)-részesedést tapasztaltak. A pikoalgák biomasszája a Keszthelyi-medencében az időszakra jellemző értékekhez képest közel kétszer, míg a Siófoki-medencében tízszer nagyobb volt.

A kora tavaszi időszakra jellemző, nagyobb méretű algafajok (pl. Monoraphidium, Cyclotella) jelentős biomasszaértékekkel még nem jelentek meg – írta a hirbalaton.hu.