Reffelés egyszerűen, hét lépésben

Jimmy Cornell azt mondta egyszer, akkor reffelj, amikor először eszedbe jut. Mert lehet, hogy menő erősen megdőlt hajóval, dekkvízzel menni, de csak akkor reffelni, amikor már csupán négykézláb tudsz a fedélzeten mozogni, nem igazán okos dolog.

Először a nagyvásznat reffeljük, tehát ezt akkor kell elkezdeni, amikor a művelet elvégzése érdekében a génuával még biztonságosan tudjuk szorítani a szelet. Ha a génuát reffelnénk előbb, akkor a betekert génua az alakját veszti és nem tudunk vele jól préselni. Azért végezzük a manővert negyedszélben, mert így nem dől a hajó nagyon, és a nagyvásznat sem kell túlságosan kiengedni, hogy lobogni tudjon.

  1. Engedjük ki a nagyvitorlát, hogy lobogjon (de ne csapkodjon).
  2. Engedjük lazára az albát (boom vang) is, hogy a bum felemelkedjen. Ha szükséges, a toplifttel meg is emelhetjük kicsit a bumot, hogy ne kelljen a vásznat nagy erővel lefeszíteni.
  3. Engedjük meg a nagyvászon felhúzó kötelét. Gyakorlás során bejelölhetjük a kötélen, hogy mennyit kell visszaengedni belőle.
  4. A vitorla első élét húzzuk le annyira, hogy a reffsor elérje a bumot. Akasszuk be az első sarkot. A reffkötelet húzzuk meg, majd csörlőzzük be annyira, hogy a hátsó sarok is elérje a bumot. Ha elérjük, rendezzük el a lehúzott vitorla redőit. A feljebb lévő reffköteleket is húzzuk utána, hogy ezek ne csapkodjanak.
  5. Húzzuk vissza feszesre a felhúzó kötelet.
  6. Feszítsük meg újra az albát.
  7. Húzzuk be a sottot és állítsuk be a vitorlákat a látszólagos szélnek megfelelően.

A kireffeléskor ugyanez a feladat, és nagyjából a sorrend is, de a vitorla felhúzása előtt szabaddá kell tenni az összes reffkötelet. Sok hajón nem futnak könnyen, ezért ne bízzunk abban, hogy majd a vitorla magával húzza: ezeket előre ki kell húzni a bum végén.

Egy jobban felszerelt hajón az első él reffsoraihoz is bekötnek reffkötelet, ezeket pedig hátravezetik a kokpitba, így nem kell kimenni az árbóchoz, ami egy erősen mozgó és dőlő hajón veszélyes lehet.

Még jobban felszerelt hajón egyköteles reffelőrendszert (Single-line Reefing System) alkalmaznak. Ebből is lehetnek különböző változatok. Annak érdekében, hogy a vitorlák súlypontja megfelelő helyen legyen (és ne kelljen erősen ellenkormányozni a folyton felfutni akaró hajónak), a génuát is arányosan tekerjük be (vagy cseréljünk kisebb orrvitorlára).

Szerszámkészlet a hajón
A kilencvenes években, amikor még jóval kevesebb és jóval korosabb hajókat lehetett az Adrián bérelni, a fedélzetre vitt felszerelés részét képezte a saját szerszámkészlet is. Enélkül azt kockáztatta a gondos szkipper, hogy a felmerülő műszaki problémákon nem tud úrrá lenni, és esetleg napokat kell tétlenül várnia a bérbeadó szerelőjére. Alattam egész hajót is cseréltek, de volt, hogy azt sem: főszezonban nem volt egy árva szabad cserehajó sem… Ezért indulás előtt a kocsiból átraktuk az extra szerszámkészletet is.

Ma már nem kell ezzel foglalkoznia a bérhajósoknak. De mi a helyzet a privát hajókon, ahol minden problémát magunknak kell megoldani? Nemrég olvastam a Sailing Britican What tools to have on my boat? című cikkét, amelyben Simon kiemelte: „Minél tovább vitorlázol, annál inkább igyekszel megszabadulni minden olyan szerszámodtól, amire korábban azt gondoltad, hogy feltétlenül szükséged lesz rá.”

Horváth Csaba

(Cikkünk eredetileg és teljes terjedelmében az Aqua Magazin 155. számában jelent meg. Fizessen elő rá, hogy ne maradjon le exkluzív tartalmainkról!)

   - ha tetszett, ajánld másoknak is!