Nem emelkednek a balatoni horgászjegyek árai 2026-ra

Nem emelkednek jövőre a balatoni horgászjegy-árak – jelentette be a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója a XI. Balatoni Horgász Konferencián.

Szári Zsolt a balatoni horgászszervezeteknek, szakmai partnereknek és polgármestereknek tartott előadásában a horgászok és a horgászturizmus legújabb problémájáról beszélt, miszerint szűkülnek a horgászási lehetőségek. Egyre több strandról tiltják ki a horgászokat, holott a jogszabályok máshogy rendelkeznek – mondta.

Kifejtette, a kérdést egy kormányrendelet, egy miniszteri rendelet és egy törvény is szabályozza, amit több esetben nem vesznek figyelembe. A 78/2008. (IV.3.) kormányrendelet szerint a horgászatot tiltani a kijelölt fürdőhelyeken – zárt és szabadstrandokon – csak fürdési szezonban lehet. Egy 2001-es miniszteri rendelet szerint éjszaka tilos fürdeni, így akkor szabad lehetne a horgászat. A minden rendeletnél magasabb szintű, 2013. évi CII. törvény 23/C. paragrafusa értelmében pedig az állami és önkormányzati vízterületeken a horgászati tevékenység csak a halgazdálkodásra jogosult hozzájárulásával korlátozható – sorolta.

Kiemelte, hogy a BHN a meghatározott strandszezonban hozzájárul a horgászat korlátozásához a kijelölt fürdőhelyeken, de csak nappal. A zárt fizetőstrandok esetében pedig a strandszezonban éjjel-nappal.

Megjegyezte, hogy szükség lenne a témakörben egy tisztább törvényi szabályozásra.

A vezérigazgató kitért arra is, hogy a horgászok strandról történő kitiltásának okai a beszakadt horgok, a higiéniai problémák, és az a feltételezés, hogy az etetőanyag vízminőségromlást okoz. Ezekre reagálva egyebek közt kifejtette, hogy a vízimentők beszámolója szerint idén 3100 strandi sérülésből 5-10 eset volt horoggal kapcsolatos, ami szerinte nem indokol ekkora tiltást.

A problémák között említette, hogy több horgászstégre lenne szükség, mégis egyre kevesebb van, mivel legnagyobb részük illegálisan és természetrombolóan épült fel. A megoldást a nádasokon túlérő, egy bejáróval rendelkező nagyobb közösségi stégek létesítése jelentené, amire már akad néhány jó példa.

Szári Zsolt beszélt arról is, hogy a Balaton 267 kilométeres parthosszából alig több mint 20 kilométernyi a horgászható part- és mólószakasz, és közel 30 kilométernyi azoknak a strandoknak a hossza, amelyek korlátozottan, de lehetőséget jelentenek a pecázásra.

Kiemelte, hogy a halgazdálkodási társaság szeretné elérni a horgászegyesületek és önkormányzatok közötti konszenzussal, hogy a szabadstandokon mindenütt lehessen éjszaka horgászni strandszezonban is, szezonon kívül pedig mindenütt biztosítva legyen a parthoz való hozzáférésük.

Felhívta a figyelmet, hogy hamarosan pályázati lehetőség nyílik szövetségek és egyesületek számára is közösségi használatú stégek kiépítésére, a horgászturizmust is szolgáló csónakkikötők felújítására, engedélyeztetésére, valamint sólyahelyek felújítására, kiépítésére. Megjegyezte, hogy a BATÉK (a Balaton új vízparti szabályozása) „érthetetlen módon” nem támogatja csónakkikötők létesítését és ezzel a horgászturizmust, pedig ezek nagyságrendekkel kisebbek és kevesebb természetátalakítással járnak, mint a vitorláskikötők.

fotók: Balatoni Halászati Zrt.

forrás: turizmus.com