Majdnem napra pontosan 180 éves a balatoni gőzhajózás

A dunai gőzhajózás megindulása (1817. március 21.) után közel három évtizeddel jelent meg a Balatonon az első gőzhajó.

Egyik kezdeményezője és tetemes részben anyagi támogatója Széchenyi István volt; többek között az 1846. április 2-án Balatoni gőzhajózás címmel megjelent röpiratában szállt síkra a „magyar tengeren” való gőzhajózás megindítása mellett. Ezt megelőzően, 1842-ben, egy füredi nyaralása során Kossuth Lajos is felvetette a balatoni hajózás ügyét.

A Balaton Gőzhajózási Társaság 1846 áprilisában tartotta meg első közgyűlését, amelynek Kossuth javaslatára Széchenyi István lett az örökös elnöke. Az első gőzhajó törzsét az Óbudai Hajógyárban építették, a hozzá való gőzgépet pedig az angliai Penn gyárból hozatták; a Balaton költője után Kisfaludy névre keresztelték. A gőzöst figyelmes gesztussal Széchenyi 55. születésnapján, 1846. szeptember 21-én indították első útjára a füredi kikötőből.

A Kisfaludy 300 utas szállítására volt alkalmas. I. osztályú termét Széchenyi felesége, Crescence ízlése szerint alakították ki: fehér és arany belső burkolattal, mahagóni oszlopokkal, tükrökkel díszítve. Ebédlőterem és könyvtár is volt a hajón.

Jó ideig a Kisfaludy volt az egyetlen gőzös a Balatonon, csak 1872 után lett párja, az akkor alakult Zala-Somogyi Gőzhajózási Társulat hajója, a Balaton, amely már nem lapátkerekekkel, hanem csavarhajtással működött. A balatoni gőzhajók száma 1888 után szaporodott meg látványosan, amikor létrejött a Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaság – írta az agrotrend.hu.