Legyünk elővigyázatosak a Balatonon!

A Balaton sokaknak az önfeledt kikapcsolódásról, strandolásról vagy sportolásról szól. Ahhoz, hogy ezt biztonságban tudjuk megtenni sok szakember összehangolt munkájára van szükség vízen és szárazföldön egyaránt.

Ezt a koordinációt a Balaton Fejlesztési Tanács Közbiztonsági Testülete (korábban annak elődje) végzi majdnem három évtizede. Jamrik Péterrel, a Balaton Fejlesztési Tanács Közbiztonsági Testületének elnöke elmondta, hogy a közbiztonság a Balatonnál az elmúlt 15 évben indult nagy fejlődésnek. „Az első éveket azért nem merem minősíteni, mert az arról rendelkezésemre álló kép hiányos, de egy biztos, hogy a rendszerváltás éveiben mindenki kereste a helyét. Ebben az időszakban a közbiztonság nem volt túl erős, történtek rablások, több életellenes bűncselekmény, virágzott a prostitúció és a gépkocsi lopás. Aztán 2004–2005-től elindult egy fejlődés. Az európai idegenforgalmi területekre vonatkozóan sokféle statisztika áll rendelkezésre. Mindegyiket lehet kritizálni, de a Balaton ezekben majdnem minden negatív paraméternél az utolsó három helyen szerepel. Tehát amikor azt mondják, hogy az egy látogatóra eső zseblopások, vagy rablások száma, nyaraló feltörések száma, gépkocsilopások száma ennyi és ennyi, akkor a sor végén vagyunk. Magyarul egyre feljebb kapaszkodunk a minőség rangsorán” – tette hozzá.

Egyetlen egy olyan tényező van, ahol nagyon hullámzó az eredmény, ez pedig a súlyos vízi balesetek száma. Ezt olyan okok idézik elő, amivel nem tudunk mit kezdeni. Olyanokra gondolok itt, mint az egyéni felkészültség, az egyéni felelősségtudat, a felelős gondolkodás és viselkedés. Ezeket nem lehet közbiztonsági eszközökkel garantálni vagy befolyásolni. Ehhez kell egy nagyon komoly, generációkon átívelő nevelés.

A Balaton egy sekély tó összehasonlítva egy csomó más európai tóval vagy a tengerekkel. Ezért szokták azt hinni, hogy a Balaton nem lehet veszélyes. Dehogyisnem! Ötvencentis vízbe is belefulladnak emberek.

„Ha megnézzük, hogy az Adriai-tenger nyári idegenforgalmi szezonjában hányan jelennek meg turistaként, vendégként és hány halálos vízi baleset van, valamint ezt összehasonlítjuk a balatoni helyzettel, akkor elkeseredek. Miért kell két, SUP-on ülő fiatalnak meghalnia? Vagy miért kell vitorlázás közben úgy meghalnia egy fiatalnak, hogy hatan ülnek körülötte a hajón? Ezek olyan elemek, amiket nem lehet sem a vízi mentés, sem a prevenció eszközeivel, sem autokrata módszerekkel megelőzni. Csak egyféleképpen lehet: ha azok, akik idejönnek érzik, hogy a Balatonba bele lehet fulladni akkor is, ha csak 50 centis a víz. Ha valaki nagyon tisztel egy területet, esetleg fél tőle, legyen az tenger, óceán, gleccser vagy egy meredek sziklafal, akkor nem csinál olyat, amivel saját magát bajba keveri. Ha azt látja, hogy a Balatonban körülötte ötszázan sikongatva pancsolnak és térdig ér a víz, akkor elfelejti, hogy öt méterrel arrébb már három méter mély lehet. Ahogyan az sem jut eszébe, hogy ez egy nyílt víz, ahol beleléphet vagy ráléphet valamire, amitől megijed vagy megsérül” – mondta.

Jamrik Péter egy picit a Balatonnak ezt a kvázi veszélytelennek történő bemutatását is az egyik tényezőnek érzi a vízi balesetek számának alakulásában. „Én is nagyon sokat járok a tengeren, és bevallom, egész máshogy állok hozzá. Amikor kimegyek egy hajóval a Balatonon és látom magam körül az összes partot, akkor más a veszélyérzetem, mint amikor kimegyek a tengerre és két óra múlva már nem látok szárazföldet sehol. A Balaton egy veszélyes közeg és nem azért veszélyes, mert ménkű mély, vagy mert tele van cápákkal, hanem azért, mert az emberek tudatában úgy jelenik meg, hogy a Balaton nem veszélyes.”

A cikk folytatása megtalálható a vizimentok.hu oldalon.

   - ha tetszett, ajánld másoknak is!