Kétezer aranyérme egy 500 éves portugál hajóroncsban, Namíbiában

Portugál hajó fekszik a Namíb-sivatagban. A bárka több mint 500 évvel ezelőtt hatalmas kincset szállított Indiába, így ez a közelmúlt egyik legizgalmasabb régészeti lelete.

A Bom Jesus (A Jó Jézus) néven azonosított hajó 1533. március 7-én indult el Lisszabonból, de útja során rejtélyes módon eltűnt. Roncsát végül 2008-ban fedezték fel, Namíbia korlátozott gyémántbányászati övezetének (Sperrgebiet, azaz „tiltott terület”) homokja alatt eltemetve. A felfedezés véletlenül történt gyémántbányászati műveletek során, amikor a munkások egy fa hajótest maradványaira és szétszórt tárgyakra bukkantak. A további ásatások során megdöbbentő kincseket fedeztek el: 2000 tiszta aranyérmét, bronztálakat, több ezer fontnyi rézrudat, kardokat, muskétákat, csillagászati eszközöket, iránytűt, ezüstérméket és hosszú fémrudakat (amelyeket később ágyúként azonosítottak).

A régészek szerint a Bom Jesus tele volt rakva arany- és rézrudakkal, amikor elsüllyedt. A szakértők úgy vélik, hogy a hajót heves vihar érte a namíbiai partoknál, amely v eszélyesen közel sodorta a parthoz. A hajótest sziklának ütközött, megdőlt, majd az oldalára borult, mielőtt elsüllyedt. Dr. Dieter Noli, a Dél-afrikai Tengerészeti Régészeti Kutatóintézet vezető régésze elmondta, hogy a namíbiai partvidék régóta ismert a heves viharokról, így nem szokatlan, hogy a roncsot ott találták meg, ahol.

Hogy kerül egy hajó a sivatagba?

Ami a hajóból maradt, arra utal, hogy rendkívül zord időjárásban süllyedt el. Érdekes módon nagyon kevés emberi maradványt találtak, ami arra engedte következtetni, hogy a legénység nagy része vagy kimenekült a roncsból, vagy a tengeren pusztult el.

A régészek egy körülbelül 500 évesnek becsült muskétát is találtak, valamint más, a hajó eredetét megerősítő tárgyakat. Ezek a tárgyak létfontosságú nyomokat szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy a roncs valóban egy 16. századi portugál hajó volt. Tengerészeti szakértők szerint a Bom Jesus valószínűleg Nyugat-India felé tartott, mivel a korabeli portugál flották rendszeresen hajóztak Lisszabonból Afrika déli csücskét megkerülve Indiába. A hajóról úgy tartják, hogy a felfedezések korában a hosszú távú utakra épített, nagyobb, erősebb hajók új osztályába tartozott.

(forrás: marineinsight.com, fotók: dailygalaxy.com, cnn.com)