A kagylók fémtartalmának változása olyan eseményekkel is kapcsolatban állhat, mint a Balaton nyugati medencéiben előforduló nyárvégi üledék- vagy vízhatárfelületen mérhető oxigénhiányos állapotok és az algavirágzás.
Ez derült ki abból a tanulmányból, amelyben egy kutatócsoport a Balatonban jelen lévő átmeneti fémek és félfémek forgalmát vizsgálta. A kutatást az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói a Pannon Egyetem Fenntartható Megoldások Kutatócsoportjával, az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Genetikai Intézetével és a toruni (Lengyelország) Kopernikusz Egyetem munkatársaival együttműködve végezték.
Megállapították, hogy a tóban tömegesen előforduló invazív Dreissena kagylófajok – kvagga- és vándorkagyló – évszakos aktivitásuknak megfelelően meghatározó szerepet játszanak a természetes geokémiai háttér és az emberi tevékenység következtében megjelenő elemek mozgásában és raktározásában.
A tó mint ökológiai rendszer működésének jellemzője az élő és élettelen fázisok – például a víz, az üledék, az élőlények – közötti anyagforgalom. A projekt keretében a kutatók 17 elemet vizsgáltak a vízben, a felszíni üledékben, a kagylók lágyszövetében és héjában az év különböző időszakaiban a szigligeti és siófoki medencében. A kutatás során feltárták a hasonló viselkedésű elemek és a fázisok közötti elemmozgások kapcsolatát.
Az eredmények azt mutatják, hogy a kagylók fémtartalmának változása olyan eseményekkel is kapcsolatban állhat, mint a Balaton nyugati medencéiben előforduló nyárvégi üledék- vagy vízhatárfelületen mérhető oxigénhiányos állapotok és az algavirágzás. A siófoki medence körüli megnövekedett urbanizáció vagy a tó körüli szőlők gombás fertőződése ellen használt réztartalmú permetszerek alkalmazása szintén hatással lehet erre a folyamatra.
Az elemtartalom-mérések mellett a kutatók a kagylók fémterheltségére utaló fehérjék génkifejeződését is vizsgálták. Megállapították, hogy az invazív kagylóknak a parti öv táplálékhálózatában betöltött kulcsszerepük mellett a tó elemforgalmában is nagy a jelentőségük, ezért a környezeti események, valamint azok élőlényekre gyakorolt hatásának indikátorainak tekinthetők.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a korábbi évtizedekben történt felmérések eredményeihez hasonlóan az emberi tevékenységből származtatható fémterhelés továbbra sem jelent környezeti kockázatot a tó egészére nézve, sőt az kismértékben csökkent.
(MTI)
