Indulhatnának a balatoni mederkotrások

„Az iszapkotrás megindítása összbalatoni érdek, az ehhez szükséges feltételek megteremtése önálló önkormányzati hatáskörben nem oldható meg – hangsúlyozta a 24 Balaton körüli tagszervezetből álló Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének elnöke, Kőhalmi Balázs.

A szövetség elnöke a Balatoni Fejlesztési Tanács (BFT) partnerszervezetének számító BCSzSz tevékenységéről beszámolva tért ki néhány aktuális balatoni problémára, kéréseket is megfogalmazva a BFT elnöksége felé. Elsőként elmondta, hogy a szövetség kiemelt célja továbbra is a Balaton és térsége természeti értékeinek megőrzése és a fenntartható fejlesztések összehangolása. Tavaly a nyugat-balatoni térségben sokat tettek a vízbiztonság fokozásáért, a vízüggyel és a vízipolgárőrséggel összefogva. Közreműködtek illegális horgászkarók, -stégek eltávolításában.

Az elnök beszámolt arról is, hogy a szövetség megfogalmazta, és eljuttatta az illetékes tárcához az új területrendezési törvényhez kapcsolódó balatoni Vízparti Terv egyeztetésre körbeküldött tervezetével kapcsolatos álláspontját. Kiemelte a legfontosabb kéréseket, miszerint a szabályozás segítségével ösztönözni kell, azt a döntéshozó mechanizmust, hogy az önkormányzatok, esetleg civil szervezetek által igényelt vízparti területek tulajdon, vagy kezelési joga kerüljön át a kérelmező szervezet részére; így lennének biztosítottak leginkább a balatoni önkormányzatok zöldterületei, azok rendezései, valamint a közpark és sétány funkcióik kialakítása, természet közeli fejlesztésük.

Az új Vízparti Terv ábrázolja, és egyeztetések után tűntesse fel a már természetközelivé vált és sétány területeket, ezzel segítve az ésszerű jövőbeni fejlesztéseket.

Kőhalmi Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy a Balaton nyugati medencéjét egyre súlyosabban érinti az eliszaposodás problémája. Ez elsődlegesen a strandokon jelent gondot. A Balaton jelenlegi viszonylag alacsony vízállása, valamint a több mint 20 éve utoljára elvégzett iszapmentesítési munkálatok indokolttá teszik a mederkotrások újbóli megindítását, a strandok előtt lévő, már évek óta megtelt iszapcsapdák kitisztítását, a strandhomokozások újbóli végrehajtását, valamint ezekkel együtt a felgyülemlett kagylók és törmelékek eltávolítását – fogalmazott.

Kitért arra is, hogy a meder feltöltődése leginkább a tó nyugati medencéjében figyelhető meg a Zala-folyó hordaléka miatt, ezért rendkívül fontosnak nevezte a Kis-Balaton és a Keszthelyi-medence kitisztítását.

Kérte az illetékes minisztérium döntéshozóit, a Magyar Turisztikai Ügynökséget és a BFT hathatós segítségét, hogy az említett problémák mielőbb megoldódhassanak, a beavatkozások elkezdődjenek. Hozzátette, a zagyelhelyezés problémája megoldható, hiszen Fenékpuszta félig töltött zagyterei és a balatonszentgyörgyi felhagyott agyag-nyerőhelyek alkalmasak lennének a zagyanyag befogadására.

A BCSZSZ elnökségének álláspontját ismertetve Kőhalmi Balázs szólt arról is, hogy szeretnék, ha lenne ismét egy politikai felelőse, miniszteri biztosa a Balatonnak, akivel szorosan együttműködhet a civilek szövetsége a balatoni élőhelyek védelme, és a vízminőség megőrzése érdekében.

A szövetség elnöke örvendetesnek nevezte, hogy egyre több a horgász a Balatonon. Ez azonban azzal is jár, hogy egyre komolyabb mennyiségi foszfor tartalmú etetőanyag kerül a vízbe, melynek algásodást kiváltó szerepe erősen valószínűsíthető – véleményezte. A BCSzSz ezért azzal a javaslattal áll elő, hogy szakemberek vizsgálják meg, mekkora kockázattal jár a tóra nézve az etetőanyagok használatának mai gyakorlata a megnövekedett horgászlétszám mellett, és amennyiben indokolt, akkor a jövőben váljék a Balaton olyan sportszerű horgász vízzé, ahol az etetőanyag használatát szabályozzák.

Czunyiné dr. Bertalan Judit, a BFT társelnöke, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium területfejlesztésért felelős államtitkára válaszában hangsúlyozta, hogy a tárca vezetője, Navracsics Tibor miniszter elég határozottan foglalkozik a balatoni ügyekkel. Hozzátette, természetesen továbbija a civilek kérését, illetve javaslatát.

Beszélt arról is, hogy a Balaton több tárca illetékességébe tartozó központi államigazgatási és kormányzati feladat. A térségben élők és ideutazók mindennapjait érintő egyeztetés indult meg a vasúthálózat fejlesztésről.

A Balaton ökoszisztémájával, iszaposodásával, algásodásával összefüggő problémakörben még ő kezdte meg a tárcaközi egyezetetéséket az Északnyugat-magyarországi fejlesztésekért felelős kormánybiztosként. Rámutatott, a BCSzSz által javasolt zagytározók már belekerültek a Balatonnal kapcsolatos tervezési dokumentumokba. Hosszú évek egyezetetései után ugyanis megszületett a konszenzus az érintettek között – beleértve vízügyet, nemzeti parkot, államigazgatási szerveket, minisztériumokat – az iszapelhelyezés lehetséges helyszíneiről. A következő lépés ezek jogszabályi hátterének megteremtése lesz – magyarázta.

(hirbalaton.hu)

fotók: sokszinuvidek.24.hu, veszpremtv.hu, greenfo.hu