Hol a legmelegebb a Balaton?

Mindenki szeretné tudni, hol találja a legkellemesebb vizet, amikor egy forró nyári napon csobbanni vágyik. Azonban a válasz nemcsak a földrajzi helyzettől, hanem az időjárástól, a tó sajátos mozgásaitól, sőt a klímaváltozás hosszú távú hatásaitól is függ.

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet 20 évet felölelő mérései szerint a tó felszíni hőmérséklete átlagosan 0,7 °C-kal nőtt évtizedenként 2000 és 2024 között. A legnagyobb változás a nyugati, sekély keszthelyi medencében történt, ahol 1,8 °C-os növekedést mértek ugyanebben az időszakban. A melegedés leggyorsabban télen zajlik (+0,14–0,21 °C/év), míg nyáron lassabb (+0,03 °C/év).

Ez azt jelenti, hogy a tó klímája folyamatosan változik, és a jövőben is egyre gyakoribbak lehetnek a vízfelszíni hőhullámok – vagyis olyan időszakok, amikor a víz hőmérséklete tartósan magasabb az átlagosnál. Ezek a hullámok nemcsak a fürdőzők komfortját befolyásolják, hanem a tó ökológiai állapotát is.

A „meleg Balaton” nem egyetlen fix ponthoz köthető, hanem a sekély vízmélység és a napsugárzás kombinációjához. A tó átlagos mélysége mindössze 3,3 m, így a sekélyebb részek hamarabb felmelegszenek – és ugyanilyen gyorsan le is hűlnek. Déli part: a legismertebb „melegvíz-zóna” a sekély part menti sáv miatt. Itt a víz gyakran 1–1,5 °C-kal is melegebb lehet, mint például a tihanyi mérési pontnál. Olyan helyeken, mint Balatonlelle, Siófok vagy Zamárdi, a nyári csúcsidőszakban akár 28–29 °C-os vízzel is találkozhat. Nyugati medencék: különösen a keszthelyi és szigligeti részek, ahol a vízmélység kicsi, a partok környezetében a hőmérséklet tartósan magasabb lehet. Északi part: bár mélyebb, vannak kellemesen melegedő öblök, például Balatonfüred és Alsóörs környékén.

A hőmérsékleti különbségeket olykor tólengés (seiche) is okozza: ez a jelenség a szél hatására létrejövő vízszint-ingadozás, amely nagy víztömegeket mozgat meg, és helyenként lehűtést vagy melegedést eredményez. Így fordulhat elő, hogy ugyanazon a napon a tó egyik végében kánikulai meleg víz van, míg a másik végén frissebb.

A hivatalos mérési protokoll szerint a hőmérsékletet kb. 1 méteres mélységben, a parttól 30 méterre rögzítik. Ez fontos, mert a partközelben, „lábszinten” a sekély víz akár több fokkal is melegebb lehet, főleg a déli parton. Ezért érdemes a mért értékeket mindig a saját tapasztalatával együtt értelmezni. Az aktuális vízhőmérsékleteket érdemes a HungaroMet Balaton-oldalán vagy az Időkép Balaton-térképén követni, ahol nemcsak a hőfokot, hanem a szelet, az UV-sugárzást és a viharjelzést is valós időben láthatja.

A déli part sekély vizű strandjai – például Siófok, Balatonlelle, Zamárdi – gyakran 1–1,5 °C-kal melegebbek, mint a tó más részei. Szélcsendben, napsütésben akár 28–29 °C is lehet a víz. Itt az átlagos vízmélység mindössze 3,3 m, a sekély részek gyorsabban melegszenek fel a napsütés hatására. Ugyanakkor ezek a területek gyorsabban le is hűlhetnek. Persze a szélcsend, az erős napsütés és a magas nappali hőmérséklet kedvez a víz melegedésének. A tólengés (seiche) akár egy napon belül is változtathatja a hőmérsékletet.

A vízmelegedésnek van egy árnyoldala is. A nyári kánikulában a magas hőmérséklet kedvezhet az algásodásnak, különösen a nyugati medencékben. A BLKI legfrissebb jelentése szerint 2025 augusztusában a-klorofill érték meghaladta a 45 µg/L-t, ami ugyan a WHO üdülővízre vonatkozó 75 µg/L-es határértéke alatt van, de már figyelmeztető jel. Algavirágzás esetén a víz zöldes, opálos, sűrűbb állagú lehet. Ilyenkor érdemes kerülni a fürdést, főleg gyermekekkel vagy érzékeny bőrűekkel, mert a cianobaktériumok bőrirritációt, szemgyulladást, esetenként emésztőrendszeri panaszokat okozhatnak – írta az egeszsegkalauz.hu.