Hogyan válasszunk vitorlát?
Aki vitorlacserén vagy a készlet továbbfejlesztésén gondolkodik, mindenképp jó, ha időben nekilát az elképzelések körvonalazásának.
Rauschenberger Miklóssal, a Quantum Sails Hungary vitorlázójával közösen összeállítottunk egy útmutatót a megfelelő vitorlák kiválasztásához.
Amikor veszünk egy hajót, mindegy, hogy használt vagy új, érdemes megvizsgálni a vitorlázatot, átgondolni, mire is lehet szükség, használatra kész, megfelelő-e a vitorlakészlet. Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy ráfér egy kis frissítés, el kell döntenünk, hogy a célunkhoz igazodva (túrázás, versenyzés, mindkettő) milyen vitorlákra lenne szükségünk: fontos megértenünk az anyagok különbségeit, megismernünk a különböző orr- és hátszélvitorla-típusokat, hogy kiválaszthassuk, mi az, ami az igényeinknek leginkább megfelel. A döntést persze nem kell egyedül meghozni, a Quantum Sails szakemberei ingyenes konzultációval is segítenek, hogy áttekintsük a vitorlakészletet, megfogalmazzuk a célokat, és ezekhez igazítsuk a vitorlaigényeket.
Vitorlaanyagok
Alapvetően két fő anyagtípus létezik, a dacron és a laminált. A fő különbség a teljesítményük és a tartósságuk. A legtöbb túrahajó számára a gyorsaság nem prioritás, viszont a megfelelő kontroll a hajó felett, az időtállóság igen. Általában elmondható, hogy a dacron anyagok nehezebbek, tartósabbak, ám az alaktartási képességük gyengébb. A túradacronból készült vitorlát azoknak javasolják, akik alapvetően nem versenyeznek, szeretnének egy strapabíró és időtálló darabot a hajójukra, és elsődleges szempontjuk a környezeti hatásokkal szembeni ellenállóság. Dacron vitorla esetében radiálszabással lehet növelni valamelyest az alaktartási képességet.
Ha a túrázás mellett rajtvonalra is állunk, előtérbe kerül az alaktartás mint legfontosabb tényező. Ha a vitorla anyaga erő hatására megnyúlik, nagyon sokat romlik a teljesítménye, ezért fontos, hogy a vitorlázási szokásunknak, a szél erejének, irányának megfelelő anyagot válasszunk. Itt jönnek be a képbe a laminált anyagból varrott vagy membránvitorlák. A lamináltaknál a vitorla még mindig szeletekből készül, de az anyagban futó szálak a radiálszabás miatt a vitorlán ébredő erők irányába futnak. Amelyik nem ilyen szabású anyag, ott a gyártásakor ezeket az elemi szálakat eleve a várható erők irányába fektetik.
Membránvitorlák (Fusion M) esetén az elemi szálak a gyártásakor kerülnek bele az anyagba, így ezekben a szálak a terhelés irányában futnak végig a teljes vitorlán, ezáltal sokkal jobban eloszlatják a rajtuk ébredő erőt.
Annak érdekében, hogy minél tovább használhassuk a laminált anyagból készült vitorláinkat, többet érdemes velük foglalkozni, de a minőségük és az alaktartásuk talán meg is ér ennyi törődést. Különösen fontos, hogy lazy jackkel, perseninggel védjük őket az UV-sugárzástól, és ha a megfelelő karbantartásra odafigyelünk, vitorláink tartósságával sem lehet probléma.
Különbség van persze az árukban is. Egy dacron vitorla lehet olcsó, de ezek ára is viszonylag széles skálán mozog. Ez esetben is érdemes a jobb minőségű anyagok közül választani, ha valóban tartós vitorlát szeretnénk. A lamináltak drágábbak a dacronnál, itt viszont mérlegre kell tenni a teljesítmény és az ár közötti kompromisszumot, és persze figyelni a vitorlák védelmére, hogy a lehető legtovább szolgálják a céljainkat.
Nagyvitorla
A hajó teljesítménymaximumát és dőlésének optimalizálását a megfelelő vitorlaszabással és az anyag nyúlásának csökkentésével tudjuk elérni. A nagyvitorla egyik ritkán emlegetett, azonban rendkívül fontos eleme a latni, ami olyan, mint egy sátor rudazata: ez adja a megfelelő szerkezetet és támaszt, ami a vitorla alakjának és tartósságának az alapja. Az ideálisan beállított és megfelelő típusú latnik alakítják ki a vitorlán a légáramláshoz optimális ívet, gyenge szélben segítenek kihasználni a szelet, míg erősben megakadályozzák, hogy a vitorla túl sok szelet fogjon.
Általában a hajó mérete és a rajta található vitorlakezelő rendszer határozza meg, hogy milyen méretű, anyagú és típusú latniban gondolkodhatunk. Az árbócba betekerhető roll-grósz könnyen kezelhető és megbízható, ám ez a nagyvitorla kizárja a vízszintes latnizás lehetőségét, itt a horizontálisan elhelyezett latnikkal lehet tervezni. Ekkor az árbóc helyett a baumba tekerhető nagyvitorla lehet az opció, és bár kicsit több figyelmet igényel, maradhatunk a hagyományos, vízszintes latniknál, amik sokkal hatékonyabbak, mint a latni nélküli vagy a vertikálisan elhelyezett. Túrázási célra és lazy jack esetén nagyon hasznosak az átmenő vagy telilatnik. Ezekkel a vitorla könnyen leengedhető, a latni feszességét egyszer kell beállítani, nem igényel több törődést. A telilatni akkor elkerülhetetlen, ha a vitorlának nagy a hátsóél-íveltsége, ám ha mégsem, akkor lehet a „rövid latnis” megoldás, amit könnyebb trimmelni a vitorlakontroll köteleivel.
A Balatonon hamar kerekedhet vihar, és manapság az erős szeles napok sem ritkák, ezért szükség lehet a vitorlafelületek csökkentésére. Erre érdemes reffsorokat is kialakítani, amivel a vitorlák kezelhetősége is sokkal könnyebb lesz. A Quantum Sails szakemberei rengeteg opciót tudnak javasolni, hogy kiválaszthassuk a számunkra megfelelő megoldást, amivel egyszerűbb és élvezetesebb lesz vízre szállni. Minden vitorlánk hajóméretre, költségkeretre és a vitorlázó igényeire szabható. Mindemellett fontos az UV-védelem, hiszen egy megfelelő UV-álló anyaggal nagyban megnövelhetjük a vitorlánk élettartamát. Ezt megoldhatjuk a vitorlára varrt anyaggal, illetve a lazy jack is ezt a célt szolgálja.
Orrvitorla
A Balaton időjárása igen szeszélyes, bizony bármikor tud meglepetéseket okozni. Ennek figyelembevételével érdemes tehát vitorlákat választani. A legtöbb versenyvitorlaszett legalább két orrvitorlából áll, egy génuából és egy fockból. Az orrvitorlák kiválasztásakor a hajón rendelkezésre álló felszereléseket is figyelembe kell venni (betekerő, behúzó pontok, inhauler, vantnik pozíciója, szálingszélesség stb.).
Az új túrahajóknál trend, hogy önváltós fockkal szállítják alapfelszereltségben, így az orrvitorla mérete kicsi, az anyaga nehéz, hiszen arra van tervezve, hogy a legerősebb még vitorlázható szélben is biztonságosan használható legyen, és sokáig bírja a ki-be tekerést. Ha az orrvitorlákról beszélünk, azt tanácsoljuk, hogy a kényelem és a könnyű kezelhetőség – mint elsődleges szempont – érdekében használjunk betekerhető orrvitorlát. Alapvitorlának válasszunk egy középnagy betekerhető génuát.
Ha valakinek nem a versenyzés a fő szempont, akkor érdemes az erősebb (emiatt nehezebb) anyagokat választani, lehetőleg furling génuát, azaz betekeréssel csökkenthető méretűt. Ebben az esetben fontos, hogy az erősítések a vitorlán támogassák a roll reff használatot, ellenkező esetben gyors nyúlás és alakvesztés lesz a dolog vége. A Quantum Sails által ilyen célra készített vitorlák mindegyikét extra erősítésekkel látják el, így félig betekert állapotban is van az éleken erősítés. Extraként rendelhető a habos első él is, ami a betekert orrvitorlán ébredő erőket elosztja a vorstágon is, növelve a vitorlánk élettartamát.
Itthon, a nyáron jellemző gyenge szélben hasznos megoldás lehet egy reacher is, ami nem más, mint egy top génua. Kis szélben (8–12 csomóig, hajótípustól függően) igen jól használható élesen szél felé irányban, de akkor is jó hasznát vehetjük, amikor ejtett menetben kell menni, de a genakker még nem használható. A szakemberek tapasztalata szerint ezt a vitorlát használják a legtöbbet a túrázók. A tervezés során a használat körülményeire, a hajós igényeire szabható a vitorla, és anyagok terén is nagy a választék, így készülnek kifejezetten Balatonra optimalizált reacherek a hazai túra- és versenyhajókra.
Sokan összekeverik a Code Zeróval (nagyon lapos aszimmetrikus genakker), amit az előnyszámításos versenyzés miatt találtak ki, ugyanis ez egy nagy felületű, de nem orrvitorlának számító vitorla, amit nem „büntet” a rendszer. Alapvetően nem éles menetekre és nem kis szélre fejlesztették, illetve olyan hajókon ajánlott, amelyek kis szélszögtompulás esetén nagy sebességnövekedésre képesek.
Aki eredményesen szeretne versenyezni, annak a szélskála minden szegmensére érdemes vitorlát választania, azaz kell egy könnyű szeles génua és egy fock, de ideális esetben egy kisebb génua is célszerű lehet. Bőszeles vitorláknál a 2-es kódút ajánlják, a balatoni körülmények között az egy hasznos all-rounder. A lehetőségeink függvénye, de általában egy teljes versenyzéshez alkalmas orrvitorlakészlet összerakása nem egylépcsős projekt, így javasolt évente frissíteni, bővíteni. A tapasztalat az, hogy a leggyorsabban a génuák öregszenek. Egy vitorla addig igazán versenyképes, ameddig tartja az eredeti formáját és a versenyteljesítményét, az élettartama pedig addig tart, amíg biztonságosan ellátja a funkcióját. A vitorla teljes élettartama tehát hosszabb a versenyélettartamánál.
A javasolt módszer, ha valaki a túra-verseny, vagy a túrázó kategóriából feljebb akar lépni: Reacher – ez legyen az első, amit beszerzünk, ha fejleszteni szeretnénk, mert kis szelek miatt a Balatonon sokat lehet használni, illetve a bő szeles vitorla hiányra is megoldást nyújt rövid távon. Fock, majd génua/nagyvitorla – extrém rossz nagyvitorla esetén lehet, hogy azt is az első lépcsőbe bele kell venni, de ezt a közös átvizsgálás során a szakemberek megállapítják.
Hátszeles vitorlák
A bőszeles vitorlák kiválasztásánál szintén figyelembe kell venni, hogy milyen célra használjuk majd azokat, illetve, hogy várhatóan milyen szögeken szeretnénk vitorlázni velük. Egy nagyobb és hasasabb spinnaker jobban dolgozik a tompább széltartományban, míg egy kisebb és laposabb az élesebb/gyengébb szelekben jó.
A hátszélvitorla mérete alapvetően nagyobb, mint a többié, és tompa szögre tudunk vele vitorlázni. Manapság az aszimmetrikus spinakkerek, azaz a genakkerek a legnépszerűbbek. Ezek első sarka, azaz tackje az orrsudárhoz van rögzítve, így nincs szükség spinakkerbaumra, ami jelentősen megkönnyíti a használatát. A hátszélvitorla kiválasztásánál azt kell eldöntenünk, milyen látszólagos szélszögre szeretnénk optimalizálni. A legtöbb túravitorlázó egy közepes méretű genakkerben (A3) gondolkodik, ami 80–140 fokos szélben ideális. Ha inkább 110–155 fok között gondolkodunk, akkor egy A2 hátszélvitorla lehet az ideális. Ha a hátszélvitorlánkat erős szélben nem tervezzük felhúzni, akkor válasszunk könnyű anyagot, ami gyenge szélben egyszerűbben kiáll, és felesleges súlyt sem kell cipelnünk a hajón.
Kétféle megoldást ajánlanak az aszimmetrikus genakkerek könnyű kezelhetőségéhez. Az egyik a vitorla-összeszedő zsák (zokni, snuffer, ATN dousing sleeve), amikor az előkészített vitorlát a ráhúzott tubával együtt felhúzzuk az árbócra, így elkerülhető, hogy az megakadjon, elszakadjon felhúzáskor vagy a vízbe lógjon. A vitorla használatához egy végtelenített kötél segítségével felhúzzuk a zsákot a vitorla tetejére, ami így kibomlik. Használat után e kötél segítségével visszahúzzuk a vitorlára a zsákot, majd vagy fent hagyjuk az árbócon, vagy leengedjük zsákostól, vitorlástól. Ezzel a módszerrel erős szélben is egyszerű a vitorla fel- és lehúzása, mert ezt a zsákot a vitorlára húzni könnyű, és onnan már nem áll fenn a veszély, hogy a félig fel- vagy lehúzott vitorlánk a hajó alá keveredjen, legrosszabb esetben elszakadjon.
A másik a betekerőrendszer, aminek két változata van. A hagyományos megoldás, amelynek során egy torziós kötelet erősítünk a vitorla első éléhez, majd egy roller és egy végtelenített kötél segítségével ki- és betekerjük a vitorlát. Ez jól működik kisebb méretű, laposabb vitorláknál, amilyen például a Code Zero. Nagyobb aszimmetrikus genakkernél, mint például az A3 vagy az A2, a top-down betekerő az ideális. Ugyanúgy torziós kötélre lesz hozzá szükségünk, de ez nem a vitorla első élén, hanem külön fut. Amikor a végtelenített rollerkötelet elkezdjük húzni, a vitorla a felső rollertől kezd el betekeredni, fentről lefelé. A nagy méretű, hasas, hátszélre tervezett vitorlákat így lehet legkönnyebben betekerni.
A Quantum Sails bő szeles versenyvitorlái legendásan gyorsak. A kifinomult tervezési eszközöknek, a szélcsatorna-tesztelésnek, a szakértő kezeknek és gyártási folyamatoknak hála a genakkerei és a spinakkerei minden versenyszituációban maximális teljesítményt nyújtanak és versenyképesek. Minden genakker több részből, tri-radiál felépítéssel készül, precíz, 3D-s tervezés alapján. A sarokerősítések megfelelő méretezése, precíz és egyenletes ragasztása megfelelő szakítószilárdságot biztosít. A legyező alakú sarokerősítések elosztják és csökkentik a terhelést a sarkakon. Az első, hátsó és alsó bevarrt trimmzsinórok segítségével megszüntethető a lobogás, és biztosított a további tartás. Emellett grafikai minták vihetők fel különböző anyagokkal és módszerekkel, szabástól, használattól, költségkerettől függően. Minden genakkerhez tartozik első és hátsó élkötél, valamint vitorlazsák.
Technológia
A Quantum Sails több mint 25 éve fejleszti saját, integrált gyártási rendszerét olyan emberek segítségével, akiknek hatalmas tudás és tapasztalat áll rendelkezésére a vitorlázás és a mérnöki tevékenységek terén. Ez az iparág legintelligensebb egyedi membránvitorla-fejlesztő eljárása. Az iQ Technology egy rendszerbe foglalja a csúcstechnológiás tervezési és gyártási folyamatokat a rendszeres vízi tesztekkel, így eredményez kiváló teljesítményű vitorlákat, sokszorosítható formát.
A vitorla tervezése a 3D-modell megalkotásával és annak virtuális tesztelésével kezdődik, amely során a szakemberek tapasztalatait összekapcsolják a nemzetközi szinten is gyakorlott tervezők tudásával. Ennek köszönhetően egyénre szabott vitorlák készülnek. Vizsgálják a modellt aerodinamikai teljesítmény és szerkezeti integritás, stabilitás szempontjából. Miután a modellt finomhangolták, és elkészült a végső vitorlaszerkezet terve, az egész a gyártórészlegre kerül, ahol milliméter-pontossággal kezdődik el a gyártás. Az iQ Technológia garancia a Quantum vitorlák minőségére. Azok a vitorlázók, akik ezeket választják, biztosak lehetnek benne, hogy vitorlájuk a legkifinomultabb fejlesztési és gyártási technológiák felhasználásával készült.
