Hétköznapok és bálok a 19. századi Balatonfüreden

A Balaton fejlődéstörténetéhez hozzátartozik a társas élet formálódása, színesedése, kiterjedése az egész régióban.

A 19. század végére, 20. század elejére több helyütt kaszinók, a nyugati fürdőhelyek mintájára kurszalonok nyíltak, szépségversenyeket, bálokat, divatbemutatókat rendeztek. Klasszikus példája a tavi társaseseményeknek a füredi Anna-bál, amelynek gyökerei a reformkorra nyúlnak vissza. A füredi Anna bál kapcsán ide kívánkozik annak a Szentgyörgyi Horváth családnak a bemutatása, kinek nyári lakóhelye fontos találkozásoknak és egyéb társaseseményeknek is otthont adott. Szentgyörgyi Horváth Zsigmond (1737-1808) idején kezdődtek meg a család nagy építkezései: a budai Horváth-kert és a füredi Horváth-ház kivitelezése. A balatonfüredi, copf stílusú Horváth-ház 1795 és 1798 között épült meg, Trimel Ferenc tervei alapján. A Horváth háznak 1801-ben már igen neves vendége akadt, József nádor személyében. Szentgyörgyi Horváth Zsigmond halálát követően a ház fiai kezelésébe került. Ekkoriban tartották meg az első Anna-bált, a reformkor kezdetekor, 1825-ben. Szentgyörgyi Horváth Fülöp-János (1777-1841) nejét hívták Borsodi és Katymári Latinovits Annának (1783-1862), innen eredhetett a bál elnevezése. Leányuk a Krisztina (1805-1827) nevet (teljes neve: Mária Krisztina Julianna Erzsébet Konstancia) viselte, de az utókor gyakran keverte a bál és a leány nevét. A füredi Horváth-ház a magyar reformkor idején az ismert politikusok, közéleti személyek szálláshelye lett, mindaddig, amíg el nem készült a füredi Nagyvendéglő.

A háznak – a házigazdák kiterjedt társadalmi kapcsolatainak köszönhetően – oly neves vendégei voltak, mint Berzsenyi Dániel, Garay János, Vécsey Ernő, Noszlopy Gáspár, Vörösmarty Mihály, Wesselényi Miklós, Deák Ferenc. Sőt mi több, itt írta meg Kossuth Lajos 1842-ben azt a – a gőzhajózás elindítása kapcsán is ismert – híres fürdőlevelét, mely a füredi társadalmi és korabeli életnek egyik kiváló történeti forrása lett. A füredi Horváth-ház 1834-ben egy tűzvészben – állítólag éppen az Anna bálra való készülődés miatt – leégett, majd 1835-re már újraépült és 105 szobás szállóként nyílt meg. 1838. júliusában ismét illusztris látogatót jegyeztek fel. József nádor fiával, Istvánnal szállt meg az impozáns épületben. 1845-ben egy színes tudósítás látott napvilágot, amely részletesen leírta a balatonfüredi fürdővendégek mindennapjait. Mivel a Balatonban való fürdőzés ekkoriban még nem vált divattá, ezért az egyes fürdőhelyeknek színes programokat kellett biztosítani. A fürdői napok az ébresztőzenével kezdődtek, reggel hatkor, ezt követően a vendégek a savanyúkút forrásához siettek. Reggel kilenckor a sétatér elnémult, délután ötig. Ez idő alatt volt, aki a balatoni fürdőbe ment, akadtak, akik kávéházban üldögéltek vagy szobájukban pihentek. Délidőben a közéttermeket inkább a férfiak látogatták, s estefelé kezdődtek a táncestélyek, vacsorák…

Zenepavilonok, borospincék, vigalmi bizottságok, kaszinók – a cikk folytatása a zaol.hu-n.

fotók: turistamagazin.hu, termalfurdo.hu, annabal.hu