Emiatt találkozhatunk haltetemekkel a Balaton partján

A balatoni halelhullásokat leginkább jellemző időszak a tavasz, amikor a felmelegedő vízzel egy időben nagyobb tömegben jelennek meg a legyengült, beteg vagy elöregedett halak tetemei.

Ezek egy része nem kerül szem elé, másik része pedig – az uralkodó széliránynak és áramlásnak köszönhetően – jobbára egy adott partszakaszra sodródik ki. Összegyűjtésük, eltakarításuk nagy feladatot jelent, tekintve a 220 km-es partvonalat, valamint egyes helyeken a vízpart megközelítése is nehézkes.
A tavaszi hónapokban gyakran megfigyelhetők a Lernaea-félékhez tartozó, parazitikus életmódot folytató copepoda rákok a dévérkeszegek testfelületén, a pikkelyekhez rögzülve. Ezek a Tracheliastes maculatus nőstényei.

Az áttetsző rákok nehezen észrevehetők, de a megtapadás helyén apró vagy nagyobb vörös színű fekélyek alakulnak ki. A Balatonban a dévérkeszeg ívásával egy időben, május végén-június elején ez a bántalom menetrendszerűen megjelenik, azonban a kártétel (elhullás) mértéke az egyes években nem egyforma. A szokásosnál magasabb tavaszi vízhőmérséklet, valamint egy feltételezett gradáció hatására a tracheliastesfertőzöttség is korábban, és a megszokottnál intenzívebben jelentkezhet.

Csökkenő tendenciát mutat a busa elhullása. Érezhetően kopik ki a víztérből, újabban sem a tómederben, sem a befolyókon nem tapasztalni a tömeges jelenlétét. Egyéb halfajokból ezen időszakban, április 20-ig bezáróan az elhullás nagyon minimális szokott lenni, de a felmelegedés még csak most kezdődik.
A ponty tavaszi elhullása néhány éve folyamatosan emelkedő tendenciát mutat. Tavaly több mint háromezer elhullott pontyot gyűjtöttek be a kollégák, nagyjából húsz tonnát. Jelenleg a legelterjedtebb megbetegedést és elhullást hazánk tógazdaságaiban, horgásztavaiban és a Balatonban is a pontyödéma vírusa okozza.

A megbetegedést egy himlő típusú vírus okozza, amelyet először 1974-ben, Japánban mutattak ki koi ponty állományából. 2009-től Európa több országának koiállományában is észlelték a fertőzést. 2012-ben Nagy-Britanniában a közönséges pontyban is megjelent, később több európai ország pontyállományából kimutatták a vírust. Hazánkban először 2015-ben mutatkoztak jelek, amelyek a vírus megjelenésére utaltak. 2017-től kezdve több tógazdaságban és a természetesvízi állományokban kimutatták. A fertőzés nem jár szemmel jól látható tünetekkel, elsősorban a kopoltyúlemezeken jelennek meg barnás, majd fehéres elhalt részek. A megbetegedett pontyok az aljzat felett állnak, nem mozognak és nem is táplálkoznak. Többnyire az aljzaton pusztulnak el, azaz agonizáló, élő egyedek begyűjtése igen nehéz.

Időarányosan az idén több elhullott pontyot gyűjtöttek be, mint tavaly, de az elhullás a 14-16 fokos vízben ér a csúcs közelébe – írta a balatonihal.hu.