Folyamatosan eljárások indulnak az új balatonföldvári kikötő ügyében

Újraindította a balatonföldvári Nyugati-strandon épült kikötővel kapcsolatos hatósági eljárását a veszprémi kormányhivatal. A hivatal azután függesztette fel az eljárást, hogy a beruházó Balabo Kft. alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz.

A Kúria ítélete korábban helyt adott a Mosolygó Balatonföldvárért Egyesület kérelmének, és a Pécsi Törvényszék ítéletével ellentétben megsemmisítette a kormányhivatalnak a balatonföldvári Nyugati-strandon épülő kikötőre kiadott engedélyét. Az Alkotmánybíróság azonban elutasította a panaszt, így érvényben maradt a legfőbb bírói fórum verdiktje: a megismételt engedélyezési eljárás esetén a kormányhivatalnak el kell utasítania a beadványt.

A Kúria mindezt többek között azzal indokolta, hogy a Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalása hiányos, a tervezett beruházás pedig Balatonföldvár helyi építési szabályzatba ütközik, ugyanis a kikötő megépítésével a strand területének egy része elveszítené eredeti funkcióját, még ha a város jegyzője ezzel ellentétes véleményt is adott a Balabónak.

A Kúria szerint egy partszakasz nem lehet egyidejűleg kikötésre és strandolásra is lehatárolt, amennyiben ugyanis egy strandhoz tartozó vízfelületen kikötő épül, akkor az adott területen a strandolás lehetősége nyilvánvalóan megszűnik, a jogszabály szerint viszont a strand funkciója így nem változtatható meg.

A földvári helyzet ez alapján egyértelműnek tűnik, ám árnyalja a képet, hogy a kormányhivatal ugyan korábban felfüggesztette a hatósági eljárást, ám a Balabo ez idő alatt is folytatta a beruházást, s a kikötő készültségi szintje immár legalább 90 százalékos, sőt, tavasszal elkezdték értékesíteni a kikötőhelyeket a közel 2,5 hektáros, 175 hajó befogadására alkalmas létesítményben.

Tulajdonképpen erre hivatkozott alkotmányjogi panaszában a cég is: a Kúria ítélete ellehetetleníti a vállalkozást, illetve a megépült kikötő használat híján amortizálódik, ami aránytalan veszteséget jelent a beruházó számára.

Az Alkotmánybíróság ezt azzal utasította el, hogy ugyan a Balabo időről időre valóban rendelkezett engedélyekkel, ám ezek folyamatosan per alatt álltak, vagyis a cég számíthatott rá, hogy a jogi eljárások során nem a javára döntenek, s miután így is folytatta a beruházást, azt saját gazdasági kockázatára tette – írta a nepszava.hu.