Beregszászi Katalin – Nő a kapitányi hídon

Huszonhét évvel ezelőtt Beregszászi Katalin céget alapított a férjével, hogy a kislányával többet lehessen otthon, a rugalmas munkavégzés keretei között. A Maritime Kft. alapítója és résztulajdonosa azóta komoly hajóipari vállalkozást épített fel.

Aqua: Hogy kerültél kapcsolatba a hajózással?
Beregszászi Katalin: Eredetileg úszni tudó, mégis víziszonyos lány voltam, de a párom időben bevezetett a hajózás örömébe. Sok vitorlástáborban is voltunk együtt, de bevallom, én ott mancsaftnak készültem. Aztán a Duna közelsége miatt vettünk egy alumíniumladikot, amit kipofoztunk, és egy kis 15 lóerős motorral felfelé és vissza végighajóztuk a Dunát Kerlheimig.
Szinte minden szabadságunkat a vízen töltjük, de nem vagyok válogatós, annak minden módját szeretem: Európa belvizein jártunk charterhajókkal, vitorláztunk az Adrián vagy távoli vidékeken, áthajóztunk 15 méteres vashajónkkal a Dunán le, majd a Tiszán föl Tiszalökig, aztán vissza. Hajóztunk már óceánjáróval a világ számos részén, helyi csónakokkal a Mekongon, a Jangcén, a Panama-csatornán.

Aqua: Fantasztikus kalandok, igazán büszke lehetsz rájuk. Ezek után nem csoda, hogy a munkád is ezzel kapcsolatos.
B. K.: Amikor a kislányunk hároméves lett, és vissza kellett mennem dolgozni, 1991-ben megalapítottuk nekem a férjemmel a Maritime Kft.-t, mert az előző munkám sok utazással, munkaidőn túli elfoglaltsággal járt, és minél több időt szerettem volna tölteni a gyerekkel. A cég ötlete tehát innen jött. Akkoriban még nehezen lehetett hajókat és hajófelszereléseket beszerezni itthon, műszaki érdeklődésem és fogékonyságom miatt a férjem bízott benne, hogy ezt is jól fogom csinálni. Ez az időszak a magyar vállalkozások hőskora volt. Lehetett még nulláról indulni, a családi házunk garázsában és kertjében szorgos munkával, kitartással növekedni.

Motoros hajók, motorcsónakok forgalmazásával kezdtem, de az eladott darabokhoz mindig kellett valami, így behoztam hozzá két evezőt, fendert, pár mentőmellényt, a hajó árréséből mindegyikből néhány darabbal többet. Az első három évben sokszor kellett a férjem fizetéséből pótolni a költségek fedezetét. Marketinges tanulmányaim alapján tudatosan fejlesztettem a céget az akkori lehetséges módszerekkel, így már egy év alatt ismertté váltunk, és kitartó ügyfeleink odataláltak az eldugott lakóövezetben található boltba. Sok mindent az ügyfelekkel együtt és tőlük tanultam a modern hajózási felszerelésekről.

Aqua: Milyen főbb mérföldkövek jellemezték az életutadat?
B. K.: Friss diplomával, huszonhárom éves koromban kezdtem el dolgozni a Mogürt autóbuszosztályán, s ez nagyvállalati rendszer sok tapasztalattal gazdagított. Majd átléptem a mikrogazdaságba, ahol a reklámtáblafestéstől a hajószállításon át a vámkezelést, a rakodást, az értékesítést, sőt a könyvelést és a mérlegkészítést is magam végeztem, majd Edinával ketten.

A cég életében nagy lépés volt, mikor 1995-ben beköltöztünk a bolttal Budapestre, a Szentendrei útra, előbb egy kisebb, majd egy háromszor akkora helyiségbe. Ötévente újabb helyiségekkel bővítettük a bérleményünket. Minden ilyen lépés nagy eredményt hozott a forgalomban. Huszonkét évet húztunk le ott, de a területet eladta a bérbeadó, és új bázist kellett találnunk.
Bár szorított az idő, hiszen fél évünk volt a teljes lebonyolításra, légvonalban 1 km-re találtunk egy üres épületet, amit gyorsan saját képünkre alakítottunk, és októberben át is költöztünk. Szerencsére a kollégákkal is túléltük ezt a nehéz időszakot, egyben maradt a gárda. Érthető, hogy a régi növekedési tapasztalatok alapján az új áruháztól is egy újabb nagy előrelépést várok, de nem görcsölök, megjön majd az.

Aqua: A vevőkön a vásárlásaikon keresztül van némi képetek a hazai hajóstársadalomról. Miként látod a hazai piacot, a trendeket?
B. K.: Üzleti szempontból jól látható a fejlődés a hajóspiacokon. Tavaly és az idén is azt tapasztaljuk, hogy lelkesebben vásárolnak az emberek, és már nem feltétlenül az ár, hanem a minőség a fontosabb szempont a döntésnél. Az új vitorlásokból véleményem szerint több van már, mint az azonos méretű motorcsónakokból. Jó lenne, ha a hatóságok a szakmai szövetségek részére kiadnának egy összesítő statisztikát, s ez a piacismeretünket is javítaná – pontosabban lehetne tervezni.
A motorosok területén jelentősen növekszik a horgászcsónakok száma, akik a csónakjukra ugyanolyan igényesek, mint a felszereléseikre és a halradarjukra.

Az internetes világ információözönében úgy éreztem, hogy a kiállítások jelentősége csökken. Akkor lehet sikeres egy kiállítás, ha nemcsak a saját rövid távú eredményeiket figyelik, hanem tényleg találkozási helyet biztosítanak az eladóknak és vevőknek. A kis, gyenge felhozatalú kiállítások értelmetlenek, sőt károsak is szerintem, mert elveszik a kiállítások hitelét.

Nagy R. Attila

(Az interjú teljes terjedelmében megtalálhat az Aqua Magazin legújabb számában.)