Alakul a balatoni vár- és kastélyturizmus

A Balaton környékén található kastélyok és várak kiemelkedően fontos szerepet töltenek be a desztináció örökségturisztikai kínálatában, egyrészt a szabadidős utazások kiegészítő tevékenységének helyszíneként, másrészt mind gyakrabban önálló utazási motivációt jelentő turisztikai attrakciókként.

A Turizmus Bulletin legfrissebb számában megjelent kutatás célja a Balaton vár- és kastélyturizmusában fellelhető óriási potenciál feltárása, valamint az elmúlt időszakban megvalósult fejlesztések értelmezése és komplex bemutatása.

A Balaton egyik legfontosabb, de a külföldi látogatók körében alig ismert erőforrása a sokszínű kulturális örökség, ami az épített örökségben, a várakban, kastélyokban, a történelmi és vallási épületekben is megjelenik. 1541-től a török hódoltság fennállásának végéig tartó várháborúk korában a Balaton jelentette a határt a török fennhatóság alatt álló területek és a Habsburg Birodalomhoz tartozó Magyar Királyság között.

A várak mellett a későbbi korokban emelt kastélyok, köztük a Festetics-családhoz köthető épített és szellemi alkotások, határozták meg a térség történetét. Tekintve, hogy az elmúlt években a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram projektjeinek köszönhetően a figyelem a kulturális örökség fontos részét képező nemzeti történelmi értékeink, a szocializmus időszakában ideológiai okok miatt is elhanyagolt várak és kastélyok felé irányult, megnőtt a balatoni várak és kastélyok látogatottsága. A fenntarthatóság alapelveinek hosszú távú megvalósulásához hozzájárulhat a más országokban már eredményesen működő vár- és kastélyfejlesztési koncepciók megismertetése és a hazai viszonyoknak megfelelő adaptálása. Sok rejtett kincs található még a térségben (Tátika, Rezi vár), amelyek a kínálatba történő beépítéssel komoly turisztikai szerephez juthatnának. A Balaton-felvidéki kultúrtáj világörökségi várományos helyszín turisztikai célú fejlesztése című projekt keretén belül számos műemléképület, közterület és egyéb épített örökségi érték újul meg, valamint interaktív kiállítások kerülnek kialakításra vissza nem térítendő támogatás segítségével.

A vár- és kastélyturizmust érintő legfontosabb problémák közé tartozik, hogy sok esetben a romok nehezen megközelíthetők és rossz állapotúak, illetve gyakran semmilyen funkciót nem töltenek be. A Balaton térségében három várrom is méltatlanul elhanyagolt állapotban van, amelyek felújítva turisztikai szerepet is betölthetnének. Ezek: a Gyulakeszihez tartozó Csobánc vára, a Keszthelyi-hegységben található Tátika és Rezi vára. Csobánc várát érinti a Kék túra útvonala, Zalaszántón Tátika várán kívül egy Árpád-kori templom és Európa egyik legnagyobb sztúpája is megtalálható, Rezi vára pedig Keszthely és Sümeg között fekszik és a közelében egy Dinó- és Kalandpark is látogatható. Ezekből látszik, hogy a felújításra váró várak megfelelő szolgáltatásokkal kiegészítve olyan turisztikai attrakciókká válhatnának, amelyek aktív és kulturális programokkal egyaránt jól kombinálhatók lennének. A Balaton partjától való távolság miatt ezek a turisztikai vonzerők megfelelő fejlesztéssel hozzájárulhatnának több háttértelepülés balatoni turizmusba való erőteljesebb bekapcsolásához, valamint a tóparti települések egyidejű, túlzott mértékű látogató- illetve vendégforgalmának csökkentéséhez. A várak felújítását nehezíti, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén találhatók, így a várromok a környezet érintetlen állapotának megóvására való hivatkozással eddig érintetlenek maradtak.

Váraink és kastélyaink jelenleg viszonylag kevés funkciót töltenek be, melyek közül az egyik elterjedt forma a kastélyszállóként való hasznosítás, holott tudatos fejlesztéssel a vidéki térség számos problémájára megoldásokat nyújthatnának. Az egyik leglényegesebb megoldásra váró probléma a magyar vidék elnéptelenedése és elöregedése, amit az erőteljes demográfiai erózió, azaz a természetes fogyás mellett az egyre intenzívebb elvándorlás, a belső és a külső migráció tovább fokoz. Emellett annak ellenére, hogy a Balatoni Borrégió hat borvidékkel is büszkélkedhet, a Balatonnál található várak és kastélyok szolgáltatásai kevés kivételtől eltekintve még mindig nem kapcsolódnak elég erősen a gazdaság más ágazataihoz.

A Balaton-felvidéki kultúrtáj világörökségi várományos helyszín turisztikai célú fejlesztése című projekt eredményessége a világörökségi cím elnyerésétől függetlenül abban áll, hogy minőségi szolgáltatásokkal és attrakciókkal gazdagodott a Balaton-felvidék. A szigligeti vár felújításával, a hévízi Festetics-sétány egyedi térrendezésével, a keszthelyi Festetics-kastély kapujának felújításával nem csupán mennyiségileg, hanem minőségileg is bővült a térség turisztikai kínálatának palettája. A hazai vár- és kastélyturizmus szempontjából az utóbbi évek legfontosabb fejlesztési programja a hazai és uniós forrásokból megvalósuló Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram. A várprogram keretén belül a Balaton-felvidék nyugati felében felújításra került a nagyvázsonyi és a sümegi vár, a világörökségi pályázat keretében még 2020-ban átadásra került a szigligeti vár, a kastélyprogram keretében pedig megújult a sümegi püspöki palota.

A Balaton kulturális turizmusát meghatározó várainak és kastélyainak vizsgálata alapján megállapítható, hogy ezen örökségi értékeink felújítása mindenképpen szükséges, mivel romos állapotban turisztikai-gazdasági szempontból nagyon csekély mértékben hasznosíthatók. A turisztikai funkciót már betöltő felújított várak, kastélyok esetében megerősítést nyert, hogy minőségi költést generálni kizárólag kiváló és modern attrakciókkal, szolgáltatásokkal, valamint jól beazonosítható egyedi arculattal lehet. Ezen kultúrkincseinknek a fenntarthatóságot szem előtt tartva vissza kell adni régi funkcióikat, tehát várainknak és kastélyainknak kulturális központként is működniük kell, hogy építsék a helyi közösséget és erősítsék az identitástudatot. A vár- és kastélyturizmus a legtöbb turizmus-fejlesztési stratégia szerint lehetőséget adhat a turisztikai főszezon meghosszabbítására, azonban a Balaton térségében található váraink, kastélyaink működését meghatározza a desztináció egészét érintő szezonalitás. Mindezekből következik, hogy a hatékony desztinációmenedzsment érdekében a Balaton vár- és kastélyturizmusát más turisztikai termékekkel szükséges kombinálni. A vallási turizmus, a rendezvényturizmus és a borturizmus kiválóan ötvözhető más turisztikai termékekkel, köztük a kulturális- és örökségturizmussal. A várakat és kastélyokat érintő fejlesztéseket a sajátos térségi rendszerekbe illesztve a helyi viszonyokhoz kell igazítani, hogy a helyi erőforrásokra támaszkodva hozzájáruljanak a környezet és a helyi társadalom védelméhez és a helyi gazdaság fenntartható fejlődéséhez – írta a hirbalaton.hu.

fotók: termeszetjaro.hu, rezi.kornyeke.hu, Balaton-felvidéki Kultúrtáj, balatonica.hu, balatonfelvidek.hu