A folyó, amelyik visszafelé (is) folyik

Van egy különös folyó Kelet-Horvátországban, amelyről azt mondják, nincs forrása, és olyan nyugodt, hogy a legkisebb szellő is megváltoztathatja az áramlásának irányát.

Ez a folyó a Bosut, mindig része volt a helyi életnek, és rendkívül fontos volt az egész Szlavón-síkság számára. Ezenkívül mindig is különleges természeti jelenségként tartották nyilván. Néha úgy írták le, mint „csendes és békés víz”, amelynek jellemzőit még a leggyengébb szellő is megzavarhatta. Kivételesen nyugodt folyása miatt gyakran nevezték látszólag álló folyónak is. Mivel nincs olyan tipikus forrása, amit elvárnánk tőle, „forrás nélküli folyóként” is ismert.

Már a rómaiakat is lenyűgözte, a legenda szerint azzal dicsekedtek, hogy birodalmukban van egy folyó, amely délelőtt az egyik irányba folyik, délután pedig a másikba. Ez persze mindössze utalás volt kivételesen nyugodt és lassú folyására, amellyel a szél minden erőfeszítés nélkül játszhatott. Pontosan ezért kapta a „visszafelé folyó folyó” becenevet. Néha pedig azt a benyomást keltette, mintha egyáltalán nem folyna.

A nyugodt és lassú Bosut horvát mércével mérve irigylésre méltó hosszúsággal rendelkezik: 186 kilométeres, és amellett, hogy horvát területeken folyik át, Szerbiát is érinti. Folyásának nagy része, 151 kilométer, Horvátországban található. Ez Horvátország ötödik leghosszabb folyója, de egyben az egyik legfejletlenebb környékű és legkevésbé ismert. A hatalmas Száva leghosszabb bal oldali mellékfolyója, és Szerbiában, Bosuta falu közelében ömlik bele. Fő mellékfolyói a Biđ, a Berava, a Spačva és a Studva.

A Bosut Štitar és Županja között ered, medrét régen a Száva egyik ága vájta ki, mely a Bosna-folyó torkolata alatt ágazott le, és a Drina torkolata közelében tért vissza a Szávába. A felső bejárat végül feliszapolódott, valószínűleg a Bosna üledékétől, így medre víz nélkül maradt, és az oszmánok végül Bosutnak nevezték el (jelentése „üres víz”, ahol a ’sut’ a víz).

Jelenleg a bal oldali első mellékfolyó, a Berava tölti vízzel a medret, rajta kívül számos mellékfolyó, patak és csatorna ömlik magába a Bosutba. A víz a régi torkolat alatt körülbelül száz méterrel tört át, oda gátat is építettek. Azt is mondják, hogy a Bosutot a Dilje és Krndija folyókból a Biđ és a Berava patakok egyesülésével folyó vízfolyások, valamint földalatti források táplálják.

A Bosut úgynevezett állófolyó, alacsony vízállás idején átalakulhat… egy kis vízinövény-dzsungellé. Az oxigénhiány miatt ez számos hal pusztulásához vezethet, prtjait sűrű nád, fűzfák és az ősi Bosut-erdők maradványai díszítik. Ez a terület számos vizes élőhelyi madárnak is otthont ad, például gémeknek, vadkacsáknak és gólyáknak.

A Bosut mindig is nagyon fontos volt a helyiek számára, a folyó mentén virágzó Vinkovci, Európa egyik legrégebbi folyamatosan lakott városa.

(forrás: totalcroatianews.com, fotók: putnikofer.hr, wikimedia.org, editacms.com, travelcroatia.live)