A Balaton vidékének legszebb várai

Véget ért a nyár, de szerencsére az időjárás ideális túrázáshoz, kiránduláshoz. Tehát továbbra is irány a Balaton, pontosabban a tó körüli várhegyek.

Szigliget
A Balaton-környéki várak királynője kétségtelenül Szigliget. Ahogyan a település nevéből is sejthető, sokáig szigetként emelkedett ki a tóból három vulkáni hegy, aminek egyikére kis várat emeltek. A jelentéktelen vár a török idején kapott nagy szerepet, mikor a Balaton vonalában új végvárrendszerrel akarták feltartóztatni az előrenyomuló hódítókat (sikerrel). A birtokos ekkor már a tóti Lengyel család volt, az Balaton északi és déli partján egyaránt nagyon befolyásos família, akik építészeti sorozatunkban már többször szerepeltek: hozzájuk köthető hazánk talán legszebb kápolnája, valamint a családnak nevet adó Lengyeltóti kastélya. Visszatérve a várhoz: család szolgálatában álló várnagyok, főleg Magyar Bálint és Trombitás Balázs nem csak sikerrel verték vissza a török támadásokat, de folyamatosan rajtaütöttek az oszmán csapatokon, gyakran mélyen bemerészkedve a hódoltságba. A hősies végvár még 1664-ben, a számukra veszteséget hozó szentgotthárdi csata után szervezetlenül visszavonuló és portyázó-rabló török csapatok támadását is visszaverte. A dicső századoknak 1697-ben egy villámcsapás vetett véget, aminek következtében a vár szinte teljesen leégett. A csapás több szempontból is a legrosszabbkor történt: a vár a török kiűzésével elvesztette hadi jelentőségét, ráadásul a tóti Lengyel-család is meglehetősen elszegényedett, egy feleslegessé vált hatalmas vár felújítása szóba sem jöhetett – helyette inkább egy kúriát építettek a faluban. Pedig a fenti rekonstrukció, ami a tűz előtti állapotot mutatja, valóban lenyűgöző, szinte egy Árva-várához hasonló épület koronázhatná a hegyet. Ami megmaradt, az egy még romjaiban is rendkívül impozáns vár, valamint a hegyről feltáruló elképesztő kilátás – gyakorlatilag minden irányba:

A vár legutóbbi felújítása 2021 nyarán fejeződött be. Megőrizték az épület romjellegét, de ennek ellenére jelentős méretű tereket is rekonstruáltak, így az ottani kiállításon számos rekonstrukciót is meg lehet tekinteni, sőt, egy filmen a nevezetes villámcsapás pillanatát is bemutatják.

Sümeg
A meredek és jó kilátást nyújtó mészkőkúpon a tatárjárás után emeltek várat a veszprémi püspökök. Jelentősége 1552-ben nőtt meg, mikor a székváros török kézre került és a püspökök ide helyezték át székhelyüket. Ez bölcs döntésnek bizonyult, ugyanis Sümeg sose került oszmán kézre. Persze ennek ellenére nem volt teljes a békesség, 1605-ben Bocskai hadai, a fejedelem sógorának, Hagymási Kristóf vezetésével sikeresen megostromolták a várat, majd a Habsburg-párti püspököt, Újlaky Lajost meglincselték, ezután fejét legurították a várhegyről. A vár a Rákóczi-szabadságharc idején játszott még fontos szerepet, mint a kurucok (szinte szó szerinti) sasfészke. Az ezt követő békés évszázad oly sok magyar várral együtt Sümegre is pusztulást hozott: a püspökök komolyan foglalkoztak újjáépítésével, de ami háború idején előny, az békében hátrány. Nehézkes volt az építőanyag, majd később az ellátmány feljuttatása, a hegyen alig volt víz. Így a nagy építtető püspök, Padányi Bíró Márton úgy döntött, hogy a fenti képen is látható (sorozatunkban már bemutatott) kényelmesebb városi palotát építi fel.

Az elhagyott vár nyilván folyamatosan pusztult, annyira nem volt magasan, hogy a környező települések lakossága ne használta volna kőbányának. A vár „fogyása” az 1960-as években állt csak meg, azóta az együttes folyamatosan „hízik”: az első műemléki felújítás során a kaputornyot, az öregtornyot és az egyik sarokbástyát állították helyre, illetve helyezték vissza a tetőt, 2016-ban a Nemzeti Várprogram keretében a keleti szárnyat is újjáépítették – Füzértől eltérően határozottan mai jellegű homlokzattal.

Rezi
A festői elhelyezkedésű balatoni várak közül Rezi kihagyhatatlan. Az erősség egykor a Keszthelyi-hegységet északról őrizte. Sorsa szinte szóra megegyezik a legtöbb magyar váréval: a tatárjárás után épült, gazdái sűrűn váltakoztak, jelen esetben egykor a fél Dunántúlt birtokló Kőszegiek, majd a Lackfiak következtek. A török betörésekor a gersei Pethő családé a vár, akik nagy költséggel megerősítették a szomszédos Tátika várával együtt, hogy a portyázó csapatok nehogy északról törjenek rá birtokközpontjukra, Keszthelyre. A neves, mára kissé elfeledett család egészen kihalásáig, 1729-ig volt birtokos, de addigra a vár már csupán hadi jelentőségét vesztett kőbánya volt csupán, a környező falvak lakóinak építőanyag-lelőhelye, bár a terepviszonyok erősen akadályozták a tervszerű bontást, inkább csak az elhagyatottság miatt pusztult. A gersei Pethők kihalása után minden birtok a Festeticsekre szállt, akik egészen 1945-ig rendelkeztek a romok felett. A vár sosem volt komoly erősség, voltaképpen egy megerősített udvarház volt a hegytetőn – mindenesetre ép állapotban rendkívül festői látványt nyújthatott.

Kereki
Végül a sok Balaton-felvidéki vár után következzen egy somogyi műemlék. A vár a kőröshegyi-völgy egyik magaslatán áll – ez rögtön magyarázza stratégiai fekvését is. A vár viszonylag késői, elsőként egy 1336-os oklevél említi. Később a Marczali, majd a Báthory-családé lett, végül sorsa a török háborúk elején pecsételődött meg: már 1543-ban felrobbantották a balatoni végvárrendszer kiépítésekor a magyar katonák, hogy nehogy a török befészkeljék magukat az erősségbe. A maradványok azután folyamatosan pusztultak, adatok szerint 1830-ban Kereki templomának építéséhez, majd az 1920-as években egy vadászkastélyhoz használták fel köveit. Végül az 1960-as években nyilvánították műemlékké, ekkor kezdték meg feltárását is.

Legutóbbi felújítása 2017-ben történt, a Nemzeti Várprogram keretében, ekkor építették ki az izgalmas sétányrendszert, ami jól bejárhatóvá teszi a területet, miközben megőrződött a vár romos jellege is. Már önmagáért ezért érdemes felmászni a dombra, illetve a vár legmagasabb pontjára, de az egyik bástyáról nyíló panoráma igazán lenyűgöző, ráadásul kevéssé ismert szögből láthatjuk a tájat: a Kőröshegyi völgyhíd mögött a Tihanyi-félsziget, sőt a Bakony is jól látható – írta a hirado.hu.