Sikeresen és rekordokkal zárult a 2022-es népszámlálás

Nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő sikerrel zárult a 2022-es népszámlálás, amelyben a becsült várható népesség 96 százaléka vett részt. Az előzetes eredmények publikálása 2023 első negyedévében várható.

A 2022-es népszámlálás számlálóbiztosi szakasza november 20-án zárult, ennek során a mintegy 23 ezer számlálóbiztos országszerte 5 millió címet, ezen belül 4,6 millió lakcímet keresett fel, további mintegy 400 ezer egyéb címet, például nyaralók, valamint különféle intézmények címét ellenőrizte. A számlálóbiztosok közel 1,5 millió címen írták össze a lakások jellemzőit és 2,2 millió személyi kérdőívet töltöttek ki az adatszolgáltatók közreműködésével. Az internetes önkitöltési szakaszban rögzített 7 millió kérdőívvel együtt 9,2 millió személyi kérdőív érkezett be a népszámlálás rendszerébe. A népszámlálás a pótösszeírással vált teljessé, amely november 28-án zárult.

Már a népszámlálás első szakaszában rekordszámú online kitöltés érkezett be: összesen 3,2 millió címről 7 millió személyi kérdőívet regisztráltak a rendszerben, vagyis a címek 63,5 százalékáról küldték be a háztartások a válaszokat. Ez több mint háromszor annyi, mint az előző népszámlálásnál – ami jól mutatja azt is, hogy 11 év alatt milyen sokat változtak az internethasználati szokások.

Az összes magyarországi településen töltöttek ki online kérdőívet. A megyék közül arányaiban Pest megyéből érkezett be a legtöbb kérdőív (71,7 százalék), a második helyen Győr-Moson-Sopron (69,5 százalék), míg a harmadikon Fejér megye végzett (67,5 százalék). A megyei jogú városok esetében arányaiban Érdről érkezett be a legtöbb kitöltött kérdőív (79,7 százalék), a második Székesfehérvár (75,1 százalék), a harmadik Szeged (72,4 százalék). Budapesten a címek 70,8 százalékáról küldték be online a kérdőívet. A fővárosi kerületek közül a XVII. (81,2 százalék), a XVI. (80,9 százalék) és a XXII. kerület (77,3 százalék) végzett az első három helyen. Hat településen az internetes kitöltési arány meghaladta a 90 százalékot, ebből négy Győr-Moson-Sopron megyében, egy Veszprém, egy pedig Pest megyében található.

Vukovich Gabriella, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke elmondta, hogy a beérkezett adatok egy védett adatbázisba kerültek. Ahogy az online kitöltésnél megnyomta valaki az elküld gombot, rögtön bekerültek az adatok, titkosított formában a KSH adatbázisába. Ugyanez történt a számlálóbiztosok esetében, akik a tabletekről küldték az adatokat.

„Védve vannak az adatbázisunkban az adatok, egy nagyon szűk kör férhet csak hozzá a mi munkatársaink közül is, csak azok, akiknek az a feladatuk, hogy aztán ezekkel az adatokkal dolgozzanak.” – hangsúlyozta Vukovich Gabriella. Hozzátette, lényeges, hogy azadattartalom megtartása mellett a személyes azonosítókat leválasztják a kérdőívekről.

A népszámlálás során gyűjtött adatok kizárólag statisztikai célra használhatóak fel. Az eredményeket csak összesített formában hozzák nyilvánosságra, azokat semmilyen módon nem lehet összekötni a válaszadók személyével.

„Ez a nemzeti adatvagyonnak egy olyan része, ami csak statisztikai célra használható, tehát semmilyen hatósági célra nem lehet felhasználni” – emelte ki a KSH elnöke.

A népszámlálás eredményei számos területen hasznosulnak, megbízható alapot nyújtanak a települések és a szűkebb lakókörnyezetet érintő legfontosabb gazdasági, társadalmi és területfejlesztési döntések előkészítéséhez, fontos információval szolgálnak a helyi ellátási, szolgáltatási igényekről, vagy éppen láthatóvá teszik a társadalom kisebb csoportjait, például a fogyatékossággal élőket, a nemzetiségi, vallási közösségeket. A magyarországi népszámlálás egyben egy globális program része, hiszen a világ valamennyi országában tartanak közel egy időben népszámlálást. A népszámlálási adatok segítségével Magyarország pontos képet mutathat magáról a szomszédos országoknak, az Európai Uniónak, és az egész világnak.

Fontos szempont, hogy a népszámlálás eredménye lesz az az etalon, amihez képest ki tudják alakítani a reprezentatív mintákat a következő 10 évben minden társadalomtudományi kutatáshoz. Erre alapul minden egy főre jutó mutató is, innentől kezdve a mostani népszámlálás, és az abból tovább vezetett népesség lesz az egy főre jutó GDP, az egy főre jutó jövedelem, az egy főre jutó nyugdíj. Emellett a piaci szféra is használhatja a KSH adatait, a vállalkozó egy új üzlet nyitásakor például meg tudja nézni, hogy az adott helyen mekkora vevőkört érhet el.

Vukovich Gabriella szerint a népszámlálás sikerében nagy szerepe volt a helyi végrehajtást szervező jegyzőknek, a számlálóbiztosoknak, valamint az őket koordináló felülvizsgálóknak, és végül, de nem utolsó sorban a népszámlálásban aktívan részt vevő lakosságnak.

Ez volt az utolsó hagyományos lebonyolítású népszámlálás, a következő adminisztratív adatbázisok felhasználásával zajlik majd, így a folyamatban a lakosságra már nem hárul feladat. Az eredményeket tekintve azonban egy hatalmas népszámlálási adatállomány jön létre, ami mindenki számára hasznos információkkal szolgál, legyen az érdeklődő, döntéshozó vagy az üzleti élet képviselője.