Korlátozásokkal mentik az Adria fogyó halállományát

A Földközi-tenger halállománya riasztó szintre csökkent a több évtizednyi túlhalászás miatt. A parti államok a halászat összeomlásától tartanak, de az Adriai-tengeren, Horvátország és Olaszország között a halállomány kezd helyreállni – tehát van kiút.

Jabuka/Pomo Pit csaknem 3000 négyzetkilométere a szürke tőkehal és a skamp-féle rák ívóhelye. A tudósok, halászok, nem kormányzati szervek, valamint a horvát és olasz hatóságok által elért 2017-es áttörési megállapodás óta a terület védett a túlhalászástól.

Ma vadonatúj halászati ellenőrző hajók és a parti őrség csónakjai járőröznek a térségben ügyelve arra, hogy a korlátozásokat valóban be is tartsák.

„A Földközi-tenger egyedülálló biodiverzitása évtizedek óta visszahúzódóban van. A kutatások szerint az elmúlt 50 évben a Földközi-tenger halállományának egyharmada eltűnt. Ebben a szennyezés és a klímaváltozás is szerepet játszott, de a fő okozó minden jel szerint a túlhalászás volt” – mondta Dennis Loctier, az Euronews tudósítója.

A legfontosabb ívási területek védelme fordíthat a helyzeten – mindaddig, amíg a tilalmak nem csupán papíron léteznek. A Jabuka/Pomo Pit védelmére irányuló korábbi erőfeszítések kudarcot vallottak: tovább folytatódott a halászat, és az állományok vészesen fogytak.

A megállapodás azután született meg, hogy az összes fél rájött: a tényleges korlátozások mindenki javát szolgálhatják.

„Szinte a teljes zóna le van zárva a halászok előtt – a hajók csak egy pici területre mehetnek be, oda is csak különleges engedéllyel” – mondta Mario Škorjanec, az ellenőrző stáb vezetője.

„A szabályok meghatározzák a háló nyílásainak minimális méretét. A túl kicsi nyílások szabálysértést jelentenek, és a halászoknak muszáj vállalniuk a következményeket” – magyarázza Mario Škorjanec.

Az ellenőrök átnézik a hajó papírjait és az elektronikus naplót, amely tartalmazza az összes halászati út részletes feljegyzését.

A halászok azt mondják, őket nem zavarja a kontroll, mert látják, hogy a korlátozások működnek, hiszen a fogásaik ismét növekednek.

„Ma is sokkal kevesebb halhoz jutunk, mint a 90-es években. De az elmúlt években a fogások javultak – különösen azoknál a fajoknál, mint például a szürke tőkehal, és ez egészen biztos a Jabuka-Pitbeli korlátozások eredménye” – közölte egyikük, Zlatko Šepić.

Az ellenőrök ezúttal anélkül távoznak, hogy bármi szabálysértést találtak volna. De az ellenőrzésnek nincs vége.

Minden olyan hajón, amely ezen a területen mozog, mérettől függetlenül kell lennie egy VMS-nek, vagyis hajómonitorozó rendszernek, amely a valós idejű koordinátáit elküldi a zágrábi kormányhivatalnak.

„Ez egy félautomata rendszer, amely a nap 24 órájában működik. Megkapja az összes adatot a VMS-ből és az elektronikus naplóból, majd összeveti őket. Riasztásokat kapunk, ha valami nem stimmel, és a halászati felügyelő központ munkatársai jelentik ezt az ellenőrzést végzőknek” – magyarázta Misclav Sokol, a Halászati Megfigyelő Központ tanácsadója.

A katonasággal együttműködve a megfigyelő központ élő videót is kap a tenger felett monitorozó megfigyelő drónokról. A repülő kamerák kilométerekről feltárhatják a jogtalanságot.

A Spliti Oceanográfiai és Halászati Intézet kutatói a tengerfelmérések és a nemzetközi vizsgálatok adatait vették górcső alá. Arra a következtetésre jutottak, hogy a kulcsfontosságú halállományok a vártnál gyorsabban regenerálódnak. Vagyis úgy tűnik, hogy a tenger egy kis részének védelme az egész Adriai-tengeren képes volt átfogó hatást generálni.

A korlátozások működtek – részben azért, mert azokat nem a hatóságok szabták meg, hanem maguk a tudósok és a halászok.

„Ezek a döntések nem felülről jöttek – a halászok és a tudósok egyetértettek velük. Most a halászok sajátjukénak tekintik ezeket az intézkedéseket. Korábban nehéz volt elképzelni, de ma a halászok idejönnek hozzánk és más hasonló intézkedéseket javasolnak – mert látják, hogy ezek működnek” – mondta Nedo Vrgoč, a Spliti Oceanográfiai és Halászati Intézet igazgatója.

Ez mindenki számára nyerő helyzet: a tengeri biodiverzitás újjáéledőben van, a fogyasztók örülhetnek a friss halkínálat bővülő palettájának, míg az iparág az egyre bőségesebb és értékesebb fogásokból profitál.

„Amióta bezárták a Jabuka-Pitet, a halak nagyobbak lettek. Régen ez nagyon ritka volt” – mondta Ana Vučemilović halkereskedő, Split történelmi halpiacán.

Az egészséges tenger még fontosabb a szigeteken élő emberek számára. A Jabukától mintegy 70 km-re keletre fekvő Vis szigetén fekvő Komiža városa a turizmusra és a kisüzemi halászatra támaszkodik, ez a fő gazdasági tevékenysége. Néhány éve a fogások olyan alacsonyra estek, hogy kishajóval kimenni a tengerre már nem volt érdemes. De mára úgy tűnik, hogy az akkori pesszimizmus már múlté.

„A javuló fogások azt bizonyítják, hogy mi halászok, a tudósok és az adminisztráció képesek vagyunk együttműködni – nemcsak a horvát, hanem az olasz oldalon is. A tenger egy kis részének korlátozásával megőrizzük a halakat a jövő nemzedékeinek, a gyermekeinknek” – vélekedett Joško Pedišic hajótulajdonos – írta a hu.euronews.com.

   - ha tetszett, ajánld másoknak is!