Egyre drágább a balatoni nyaralás

Az Európai Unióban Magyarországon drágultak legnagyobb mértékben a szállodai és vendéglátóipari szolgáltatások az elmúlt tíz évben. Ez pedig jelentősen csökkentette a Balaton korábbi árelőnyét.

A KSH adatai alapján míg 2012-ben a magyar turisták Horvátországban több mint kétszer annyit költöttek naponta, mint a Balatonnál, addig 2024-re ez a különbség mindössze 22 százalékra zsugorodott. A mediterrán országok esetében is látványos a felzárkózás: a korábbi három-négyszeres költségkülönbség mára alig kétszeresre csökkent.

A statisztikai hivatal 15 ezer háztartás megkérdezésével méri a turisták költéseit, ami elsősorban a szállás és étkezés kiadásait foglalja magában. Az adatokat azonban befolyásolja, hogy sokan nem kereskedelmi szálláshelyeken, hanem ismerősöknél, saját ingatlanban szállnak meg, ami csökkentheti az átlagos költést.

A nemzetközi összehasonlítás egyértelműen mutatja, hogy Magyarországon kiemelkedő volt a turisztikai infláció. A szállodai árak 2015 és 2024 között 80 százalékkal emelkedtek, míg Horvátországban, Görögországban és Olaszországban csak 40 százalékkal. Az éttermi szolgáltatások terén még drasztikusabb a különbség: a hazai árak több mint kétszeresükre nőttek, szemben a horvát 70 százalékos vagy a mediterrán országok 25 százalék körüli drágulásával.

A 2010-es évek elején a magyar szállodaipar rendkívül nyomott árakkal működött, részben a 2008-as válság és a svájci frankos hitelek miatt. A szállodák likviditási problémáik enyhítésére extrém olcsó ajánlatokkal próbáltak bevételhez jutni, ami hosszú időre lenyomta az árakat.

Az olcsóbb szálláshelyek (kempingek, hostelek) kategóriájában is kiemelkedő, 96 százalékos volt a magyarországi áremelkedés, amit az EU-ban csak Litvánia múlt felül. Régiós összevetésben is hasonló a helyzet: bár a kelet-közép-európai országokban általában az uniós átlag felett volt a turisztikai infláció, a magyar értékektől mindenhol elmaradt.

Érdekes módon, a jelentős áremelkedés ellenére a Balaton turisztikai forgalma nem esett vissza számottevően. Sőt, a koronavírus-járvány után kifejezetten erős szezonokat produkált a régió. Ezzel szemben más hazai desztinációk, különösen Budapest és a Közép-Dunavidék, jelentős forgalomcsökkenést szenvedtek el – 2012 óta a belföldi turisták fele tűnt el ezekről a területekről a KSH felmérése szerint.

Összességében tehát a belföldi nyaralás jelentősen többet drágult a magyarok számára, mint egy külföldi út, ami miatt egyre többen választják az utóbbit. A visszaesés azonban nem egyformán érintette az összes régiót, és meglepő módon éppen a balatoni vendéglátósokat rázta meg legkevésbé a negatív trend, annak ellenére, hogy itt is nagyobb volt a drágulás, mint a népszerű külföldi úti céloknál – írta a g7.hu.