Mit tehetünk az árvaszúnyogokkal szemben?

Vasas Gábor professzor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója beszélt a vizet tisztító árvaszúnyogokról, a vízszint játékáról, az invazív fajok jelentette veszélyről.

A Balatonon ebben az évben az árvaszúnyog mindent vitt. A pontosabb válaszért ugorjunk egy kicsit az előző évre! Tavalyi nyár végén tapasztaltuk, hogy a Balatonnak a keleti medencéje egy picit algásabb, mint a szokásos. Mindemellett az egyéb időjárási viszonyok is kedveztek ahhoz, hogy az akkor mérsékelt, közepes szintű árvaszúnyograjzás során alapvetően jól sikerüljön az akkori szaporulat, és olyan mennyiségű petét, majd későbbiekben lárvákat tapasztaltunk, figyeltünk meg a tóban, ami már előrevetítette a következő évet. Egyébként az ősz folyamán, majd kora tavasszal a kutatóintézetünk felhívta a figyelmet a médiában is arra, hogy rég nem látott árvaszúnyograjzás várható a Balatonon, ráadásul a keleti medencében ez azért is érdekes, mert ott a legkevésbé szokhattunk hozzá ehhez a jelenséghez.

A nyugati medencénél, ahol egyébként néhány esetben jóval fokozottabb az algásodás, ott magát a jelenséget ismerik, de a keleti medence területén, illetve a part menti részében az árvaszúnyograjzás kimagasló volt. Ez az elmúlt 30 év legnagyobb árvaszúnyog rajzása. Ez a jelenség 30-35-40 évvel ezelőtt is ismert volt, de most volt egy-két körülmény, amely miatt ez talán most még fokozottabbnak tűnik. Nemcsak azért, mert a keleti medencében nem szoktak hozzá ehhez a rajzáshoz, hanem egész egyszerűen olyan időjárási viszonyok voltak ebben az évben is, nem feltétlenül megszokottak, amelyek késleltették a rajzást, és alapvetően olyan szakaszossá tették, hogy tulajdonképpen egész nyáron tartott, ami kifejezetten ritka.

Az első, illetve a második generáció rajzása összeért, és tulajdonképpen folyamatos rajzást figyelhetünk meg a Balatonnál. Miért volt ez fokozott, miért volt ez szinte hihetetlen? Az az igazság, hogy azt prognosztizáltuk, hogy a keleti medencét fogja érinteni, a városait leginkább, hiszen a rajzó árvaszúnyogok előszeretettel mennek napnyugta után a különböző fények irányába, ez pedig leginkább a nagyvárosok felől várható. De ebben az évben picivel fokozottabb volt az az északi folyamatos áramlat, nem feltétlenül erős szél, ami gyakorlatilag napnyugta után jellemezte a keleti medencét, és ennek következtében leginkább a déli part, leginkább Siófok fele sodorta az árvaszúnyogok tömeget. Mindenki azt gondolja, hogy ezek a repülő jószágok nagyon jól repülnek, ám egyáltalán nem tudnak jól repülni. Miután kifejlődnek, tulajdonképpen más dolguk sincs, mint hogy a hím és a nőstény találkozzon és szaporodjon, és alapvetően nem tudnak jól repülni, ezek az áramlatok sodorjákó abba az irányba, valamint leginkább az erős fényben érzik jól magukat. Ez leginkább most Siófok volt.

Nincs még vége, de nagyon sok körülmény befolyásolja az árvaszúnyograjzást. Az egyik nagyon fontos a hőmérséklet. Tavasszal is azt mondtuk, ha egy nagyon korai felmelegedés lesz, akkor lehet, hogy túl leszünk az árvaszúnyograjzáson kora nyáron. Ez nem következett be, a május a szokásosnál hűvösebb volt, később indult be a felmelegedés, ami biztosította azt a 16-18, leginkább 20 fokot, ami elősegíti az árvaszúnyograjzást, és lassan a Balatonon ismét közeledni fogunk a 20 fokhoz. Innentől kezdve a hőmérséklet kevésbé fogja fokozni az árvaszúnyograjzást, de utánpótlás van, peték, lárvák az üledékben találhatók, teoretikusan előfordulhat, hogy erősebb felmelegedés során akár még picit fokozódhat is az árvaszúnyograjzás.

Az árvaszúnyograjzáshoz mindenképpen szükséges egy komoly szervesanyag-mennyiség, ami a vízben található. Lehet ez valamilyen közvetlen szerves anyag, amit egyébként bejuttatunk a vízbe, akármilyen civilizációs tevékenység következtében, vagy pedig olyan tápanyag, ami elősegíti, például, az algák elszaporodását. Alapvetően az algák, illetve az elhalt algatömeg szintén egy olyan szervesanyag-terhelés lehet a víz számára, amely nagyon elősegíti az árvaszúnyograjzást.

Nézzük meg, mennyire hasznosak ezek a jószágok, elfogyasztják a szerves anyagokat a kifejlődésük során, teljes átalakulással kifejlődő rovarról van szó, pete, lárva, báb, majd pedig a kifejlett árvaszúnyog. Lárvaállapotban előszeretettel fogyasztja a szerves anyagot, nagyon komoly mennyiséget tud elfogyasztani, és miután elfogyasztotta a vízben a nagy mennyiségű szerves anyagot, magába építve, kifejlődve kirepül a vízből, és távozik a vízből és a víz partjáról, esetleg a Balaton közeléből, így nagyon jelentős mennyiségű szervesanyag-tömeget tud kivinni. Kalkulációink szerint ebben az évben megközelítőleg 10 ezer tonnányi árvaszúnyogtömeg repült ki a vízből. Ez rengeteg, szinte nem is tudjuk elképzelni. Nagyon nehéz megmondani, hogy mennyi hal van a Balatonban, de körülbelül ilyen mennyiségű hal él a Balatonban. Tehát minthogyha a teljes halmennyiség kirepült volna a Balatonból, leginkább a keleti medencéből, és ha ez nem hullik vissza a tóba, akkor nagyon komoly mennyiségű terhelésről tudja megszabadítani a Balatont. Értem, hogy ez probléma, ezt ne is tagadjuk el.

Ludasak vagyunk, nagyon fontos, hogy alapvetően a civilizáció és az emberi közösség nagyon fontos szerepet játszik abban, hogy ilyen árvaszúnyograjzás bekövetkezhet, de valamilyen szinten ez megoldás is. Nem hagyjuk a tónak, hogy ez a szervesanyag-mennyiség másféleképpen távozzon a vízből. Amikor még nem volt körbebetonozva, nem ilyen mennyiségben volt lekövezve a Balaton partja, fövenyes terület volt, akkor ezt a szerves anyagot a hullámzás – nagyon szeret a Balaton hullámozni és hullámozzon is – ki tudta hordani. Megszabadult a víz tőle. Most már nem tud megszabadulni a víz tőle, nagyon súlyos problémát és nagyobb károkat okoznánk, ha valami nagyon durva beavatkozással megakadályoznánk az árvaszúnyograjzást. Ha sok az árvaszúnyog, akkor legalább kevesebb az alga?

Nagyon izgalmas kérdés, a tavalyi évben ilyenkor a keleti medence jóval zöldebb volt, jóval algásabb volt. Mi úgy szoktuk mondani, hogy a klorofilltartalom sokkal magasabb volt. Nagyon összetett kérdés, hogy az algásodás hogyan alakul ki és mint alakul ki, de nagyon úgy néz ki, hogy az irdatlan mennyiségű árvaszúnyog kirajzása bizony rosszat semmiképpen nem tett az algásodásnak, és merem állítani, hogy tulajdonképpen az alga kisebb mennyisége kapcsolatban lehet az árvaszúnyograjzással.

A cikk folytatása elolvasható ide kattintva.