10 érdekesség a Fertő tóról

A Magyarország és Ausztria határán fekvő Fertő tó, Európa legnyugatibb sztyepptava, egy igazán különleges élőhely.

Európa legnyugatibb sztyepptava
Először is néhány nem annyira köztudott alapadat a Fertőről: típusa szerint sztyepptó, és ilyet leginkább Kelet-Európában és Ázsiában találunk, a Fertőtől nyugatabbra már nincs is több Európában. Emellett Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvizének számít. Mintegy húszezer évvel ezelőtt alakult ki. 1979 óta bioszféra-rezervátumot jelöltek ki körülötte, ami 23 193 hektáron terül el.

Rendkívül sekély
A Fertő még a legmélyebb pontján is legfeljebb 180 cm, átlagosan pedig 50-60 cm-es a vízmélysége. Ennek köszönhetően nyaranta akár 30 fokosra is felmelegedhet. A tó egyébként 36 km hosszan terül el, 7-15 km-es szélességben. Ha teljes egészében Magyarországon lenne, a Balaton után a Fertő lenne a második legnagyobb tavunk a maga kb. 315 km²-es kiterjedésével, de nagyjából a kétharmada Ausztriához tartozik. Ahogy a Balatonra, erre a tóra is jellemző, hogy viharos szél hatására „megbillen”, azaz a két parjta között jelentős vízállásbeli különbség alakul ki. A Fertőnél a legnagyobb vízszinteltérést 1888. március 29-én mérték, ekkor 81 cm volt a differencia Fertőboz (déli part) és Nezsider (északi part) között.

Mindig szeles
Ezért a vitorlázók és a szörfösök különösen kedvelik. Az évi átlagos szélsebesség itt 7-8 km/óra, és évente csak néhány napig van szélcsend. A terület rendkívül szelesnek számít a magyarországi átlaghoz képest, ami főleg annak köszönhető, hogy hegyek, dombok nem fogják le a légmozgást. Leggyakrabban északnyugati szél fúj.

Világörökségi helyszín
2001 óta a Fertő tó és környéke (mintegy 74 716 hektár) az UNESCO Világörökség része. Ebbe beletartozik a teljes Fertő-táj (ami a Fertő–Hanság Nemzeti Park része is), Fertőrákos, a nagycenki Széchenyi-kastély a védett hársfasorral, a fertődi Esterházy-kastély és környezete, Sarród, Fertőboz, Fertőszéplak, Hegykő, Fertőhomok, Hidegség, illetve Balf (Sopron) települések beépített és tó felé eső területei.

Miért Fertő?
Anno „fertő” szavunknak a mai ismerten kívül egyéb jelentése is volt: az agyagos, mocsaras, sáros területeket jelölte. Erről kapta a nevét a tó.

Ez eddig öt érdekesség a Fertő tóról, a második öt elolvasható ide kattintva.)