Az Anna-bál története

Bemutatták a balatonfüredi Anna-bál története című kötetet, amely a korabeli hiteles forrásokra támaszkodva a mítosz és a valóság ismertetésével igyekszik a maga teljességében ábrázolni a jelentős társasági eseményt.

Rengeteg forrást néztünk meg, semmi nem igazolja, hogy 1825. július 26-án rendezték volna az első balatonfüredi Anna-bált. Az első írásos beszámoló a bálról 1836-ból maradt fenn, persze ettől függetlenül lehetett korábban is bál, de nem tartom valószínűnek. Arról korábban már születtek írások, hogy a hagyománnyal ellentétben Szentgyörgyi Horváth Krisztina nem a bálon ismerkedett meg Kiss Ernő huszártiszttel, sőt a bálokat nem a Horváth házban tartották, hanem a korabeli Nagyvendéglőben, majd később a jelenlegi Anna Grand Hotel kúrszalonjában. Ezeket magam is meg tudom erősíteni – fogalmazott Katona Csaba történész, a könyv egyik szerzője.

A kötetbemutatón elhangzott: az 1800-as évek második felében nem a füredi bál volt az egyetlen, hiszen a nagyobb fürdőhelyeken is rendeztek Anna-bált, sőt még a fővárosban is volt erre példa. Ezek a bálok elsősorban nyári idényzáró összejövetelek voltak.

Az írásos emlékek szerint a füredi Anna-bálon először 1861-ben választottak bálkirálynőt, Huszár Etelka személyében. A korabeli sajtó szerint már akkor is gyakoriak voltak a fanyalgások, a kiválasztott hölgyeket rendre kritizálták. A bál szépének járó aranyalma adományozása is ekörül alakult ki, bár ekkor még nem volt rendszeres. A bálozó lányok nyakába akasztott számozott szívek eleinte papírból készültek, csak közel harminc éve jelentek meg az értékes herendi porcelánszívek.

A balatonfüredi Anna-bál hamar fontos társasági, sőt társadalmi eseménnyé válik. Sokkal több, mint egy bál, rang és presztízs itt megjelenni. Ezt a státuszát aztán évtizedeken keresztül megőrzi. Wesselényi Miklós, Széchenyi István ír a naplójában róla, Slachta Etelka, Jókai Mór fordul meg itt és még sokan mások. Jellemzően az arisztokrácia, az értelmiség, a füredi fürdő polgári közönsége jelenik itt meg.
Aztán az első világháború véget vet a bálozásnak, a két háború közötti évtizedekben nem rendeznek bált. 1954-ben kezdődik újra az Anna-bálok története, addig csak elvétve rendeztek magánkezdeményezésű bálokat. Zákonyi Ferenc idegenforgalmi szakember szorgalmazza, hogy élesszék újjá a báli hagyományt, tulajdonképpen neki köszönhető, hogy a mai napig él ez a hagyomány és teljesen beépült a köztudatba – vélekedett Katona Csaba.

A kötet társszerzője Purgel Réka muzeológus, aki szakdolgozatot is írt az Anna-bálról, sőt 2019-ben a bál szépének választották, az estet vezető Molnár Judit önkormányzati képviselő kérdésre válaszolva elmondta: az 1975-ös évet tekinti egyfajta mérföldkőnek, innentől kezdve lett az Anna-bál országos ismertségű esemény. Tudatosan alakították az arculatát és megtartva a tradícióját megtalálta a helyét a szocialista Magyarország idegenforgalmi kínálatában, majd napjainkban az Anna-fesztivállal kiegészülve a város egyik legjelentősebb eseményévé vált, amit minden évben követ az országos figyelem is. Vannak még lezáratlan kérdések az Anna-bállal kapcsolatban, mi az igazság és mi a mítosz, de a hagyomány rangja megkérdőjelezhetetlen – tette hozzá.

(balatonfured.hu)