Érdekességek a Velencei-tóról

Végül is hányadik legnagyobb tó az országban? Milyen gyorsan melegszik? Mekkora területe nádas?Minden, amit eddig nem tudtál a Velencei-tóról.

Elnevezésének eredete vitatott
Bármennyire is adná magát a rokonság az olasz és a magyar Velence között, a párhuzamra nincsenek meggyőző bizonyítékok. Persze, az egyik feltevés szerint anno itáliaiak telepedtek le a tó mellett, és megalapították itt a saját, helyi Velencéjüket, létezik egy olyan elképzelés is, hogy a név a német „wellen see”-ből ered, és a Habsburg időkből származik. Azelőtt Fertőként, Nagy Sártóként és Pákozdi-tóként emlegették.

A harmadik legnagyobb természetes tó hazánkban
Az első a Balaton (592 km²), majd a Fertő (315 km²) következik. A Velencei-tó ezeknél jóval kisebb, mindössze 26 km² a területe, ezzel a harmadik helyre kerül a természetes tavaink sorában. A Tisza-tó ugyan jóval nagyobb nála (127 km²), de az mesterséges eredetű.

A Velencei-tó átlagosan mindössze másfél méter mély, ezért nagyon hamar felmelegszik, nyáron akár 26-28 °C-os is lehet. Ebben a cikkben arról írtunk, hogy az utóbbi évtizedekben a tó még a levegőnél is gyorsabban melegszik.

A napfény tava?
A Velencei-tavat hype-oló oldalak szerint kiemelkedően magas itt a napsütéses órák száma, nagyjából 2500 – ehhez képest a met.hu egészen más adatokat közöl. Eszerint a napfénytartamot a csillagászatilag lehetséges napfénytartam, a domborzat, valamint a felhőzet befolyásolja, és 1991-től 2020-ig átlagosan 2115 óra volt az országban évente. Egy térképen azt is látjuk, hogy az ország mely részein a legmagasabb ez a szám: természetesen az Alföldön, de még ott is csak 2300 óra körül szokott lenni legfeljebb.

Nagyjából százévente kiszáradt
A 12-15 ezer éves Velencei-tó legutoljára 1863 és 1866 között száradt ki, de nem ez volt az egyedüli ilyen eset a története során: összesen tizennégyszer tűnt el belőle a víz. Az utóbbi években az aszály miatt többször is rekordalacsony vízállást mértek a tónál, de időről időre megejtik a vízpótlást a fürdőzők kedvéért.

Természetvédelmi terület is található a partján
Míg a tó ismertebb, keleti felét jellemzően fürdésre és vízi sportokra használjuk, addig a nyugati része igazi madárparadicsom. A Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület csak vezetéssel látogatható (amiről itt találsz infókat). A tó területének 40 százaléka nádas, ami közel ezer haktáron terül el, de régebben még nagyobb volt. A madárrezervátum, amit 1958-ban alapítottak, javarészt ebből áll: a 80 százalékán nádast találunk, nem csoda, hogy rengeteg vízi madár találja meg itt a kedvező életfeltételeket.

A tónak ezen a részén többhektáros úszólápokat találunk, amin ritka növények, például orchideafélék és tőzegpárfány telepedett meg. A hagymaburok 3500 tővel képviselteti magát, ezzel ez a faj legnagyobb állománya Magyarországon. Az úszólápon meglepő módon emlősök is élnek: vaddisznó, róka, őz, vidra.

További érdekességek találhatók ide kattintva.