Egyre jobban melegszik a Velencei-tó

A Velencei-tó igen sekély, így nemcsak alkalmas fürdőzésre, hanem az időjárás és éghajlat változásainak is ki van téve.

A tó 2022-ben rekordalacsony szintre csökkent a csapadékhiány és tartós hőség miatt, és ez az egész egy öngerjesztő folyamat: ha a meleg miatt lecsökken a vízszint, akkor még könnyebben melegszik fel, hiszen kisebb a felület, és így tovább.

A HungaroMet adatai alapján a szakértők arra jutottak, hogy a levegő hőmérséklete jelentősen befolyásolja a tavit. A Velencei-tó szinte minden évben és évszakban melegebb, mint a levegő, főleg ősszel és nyáron. A tó és annak környezete a hazai átlagnál jobban melegszik, 1971 óta a tó nyáron átlagosan több mint 4 °C-kal melegebb, míg a levegő ennél kisebb mértékben melegedett.

Ha csak az elmúlt 30 évet nézzük, akkor jól látható, hogy a megfigyelhető változások nem lineárisak. A vízhőmérsékletek trendje egyértelműen növekvő ütemű minden évszakban, és ugyan lassult a nyári melegedés trendje, jelenleg is 2,5-3 fok/30 év a növekedés mértéke. Az azonban ronthat a helyzeten, hogy míg a vizsgált 30 év egy jelentős részében, a 2000-es évek elejéig az őszi és téli trendek egyáltalán nem mutattak melegedést, „az illesztett lineáris trendek a nyári növekedési ütemet fokozatosan elérve az utóbbi néhány évtizedben váltak erőteljesebbé”. A levegő hőmérséklete ennél változékonyabb és kisebb mértékben melegedett (sőt, a 2000-es évek elejéig télen még hűlt is), nem is fokozódó ütemben.

Az okok feltárásához nem elégséges a hőmérsékleten túl csupán a napsugárzás, a felhőzet vagy a szél vizsgálata, vagy az, hogy a tóba a felszín alól folyamatos a vízutánpótlás. Valószínűleg a közvetlenül emberi tevékenységből eredő folyamatok (beépítettség, locsolás és a sekély felszín alatti víz használata) is állnak ezen hatások mögött.

Bárhogy is legyen, az eredmény egyértelmű: a tó egyre melegebb, a folyamat nyáron még erősebb. Ez kedvezőtlenül hat a tavi ökoszisztémára, gyengíti a tó vízminőségét, és a vízszint is tovább csökken. A szakértők szerint ennek orvoslására nem elég, ha az emberiség csökkenti a károsanyag-kibocsátását, azonnali beavatkozásra is szükség van, regionális adaptációs stratégiák formájában – írta a telex.hu.