Gondot okoz a Tisza forrásvidékén a hóhiány, kihat az Alföldre is

Egy új filmsorozat a hazai vízgazdálkodás problémáit járja körül szakemberek segítségével. A Kárpátalján forgatott első részben a készítők a Tisza forrásvidékén kerestek magyarázatokat és havat. Ez utóbbit alig-alig találtak márciusban.

Március elején aggasztóan alacsony volt a Tisza vízszintje, a szokásos tavaszi árhullám helyett apadt a folyó, sok helyen víz helyett széles, száraz földsáv húzódott a meder szélein. Március 10-én a vízállás Szolnoknál mínusz 247 centiméter volt, ami azt jelentette, hogy a 25 évvel ezelőtt mért legmagasabb érték és a mostani között mintegy 12 méter különbség alakult ki. Hogy hová lett a víz, annak járt utána a Nem víznek való vidék című új dokumentumfilm-sorozat első része.

A film készítői, Csala Dániel és Rácmolnár Milán Kárpátaljára utaztak, ahová elkísérte őket dr. Rácz Lajos klímatörténész is, aki elmondta, hogy a Kárpátok hegyeinek hótartalékára nagy szükség lenne, hisz ha nincs elég csapadék, akkor a tavaszi árvizek tudják visszapótolni a talajvizet.

„Ez olyan, mint amikor egy családnak nincsen félretett pénze: ha bármilyen rendkívüli esemény történik, nincs mihez nyúlni. Ez történik a természetben is, sorra fogynak el az ökológiai tartalékaink.”

Az ősszel vetett gabonáknak kulcsfontosságú, hogy áprilisban, májusban elegendő vizet kapjanak, a víztartalékok a tavaszi áradásból származhatnának. Ehhez azonban a csapadék mellett az is kell, hogy legyen elegendő hómennyiség a hegyekben.

A film készítői ellátogattak a Fekete-Tisza forrásához, jártak Rahón, ahol a Fehér-és a Fekete-Tisza egyesül, egy 1700 méteres magasságban lévő síterepen is, és mindenhol azt látták, hogy jóval kevesebb hó van, mint amennyinek ilyenkor lennie kellene. A legtöbb helyen hófoltokat, esetleg vékony hóréteget találtak, de a délies kitettségű lejtőkön még azt sem – írta a turistamagazin.hu.