Valós félelem, hogy eltűnik a Balaton vize?

A tartós kánikulában a levegő és a vizeink hőmérséklet-emelkedése, ezzel együtt a Balaton vizének párolgása is sokszor napirendre került.

A Balaton körülbelül 17-19 ezer éves, 600 négyzetkilométer felületű, sekély vízű tó. Ám a sekély, három méternél kicsit nagyobb vízmélység hatalmas érzékenységgel jár együtt. Ha mélyebb volna, sokkal kevésbé lenne érzékeny a környezeti, akár időjárási változásokra. Amikor attól félünk, hogy eltűnik a tó vize, nemcsak a Balaton vízszintjéről, hanem a vízgyűjtőterületről is fontos beszélni, ami közel tízszer nagyobb, mint maga a tófelület” – mondta dr. Anda Angéla, a keszthelyi Georgikon Campus egyetemi tanára.

Amikor egy négy hónapos vízleeresztés után, április 24-én lezárták a Sió csatornán lévő zsilipet, 110 centiméter környékén volt a vízszint. Ezt követően az időjárás képében jelentkezett a szerencse: májusban és júniusban rendesen volt csapadék a Balaton környékén, így nemhogy csökkent, de kicsit emelkedni is tudott a vízszint. Fokozatos apadással most ott tartunk, hogy az augusztus 26-i vízállás 94 centimétert mutatott, ami optimális értéket jelent a nyár végéhez érkezve.

Ahhoz, hogy a „ki fog száradni a tó” típusú aggodalmak mélyére ássunk, érdemes átlátni, milyen bevételi és kiadási tagjai vannak a vízháztartási mérlegnek, hiszen vannak olyan tényezők, amelyek viszik a vizet a Balatonból, és vannak, amelyek hozzák.

Előbbihez tartozik a csapadék és az a hozzáfolyás, amit a különböző időszakos vízfolyások a vízgyűjtőterületről (főleg a Zalából) összegyűjtenek. A csapadék sok év átlagában 610-620 millimétert jelent évente, a hozzáfolyás pedig, szintén sok év átlagát nézve, 880-900 milliméteres mennyiséget takar. Dr. Anda Angéla az elmúlt évtizedek adatait tekintve csökkenő tendenciáról számolt be: évente 3,2 milliméterrel kevesebb az összes bevételi vízmennyiség.

„Mondhatnánk azt, hogy a három milliméter nem is olyan sok, de ha tíz évre kalkulálunk, akkor az 30 milliméteres csökkenés és így tovább. Ami a csapadékot illeti, annak nemcsak a mennyiségével van nagy baj, hanem a megoszlásával is. Biztosan sokan emlékeznek, hogy korábban ősszel és télen sok csapadékos napunk volt kevés csapadékbevétellel, most pedig (főleg nyáron) kevesebbszer esik, de egy-egy alkalommal sokkal több is zúdul le. Bár ennek elsősorban a mezőgazdaság nem örül, ez a tendencia senkinek sem jó, a Balatonnak sem” – hangsúlyozza a kutató, majd hozzáteszi: az a jó, ha a bevételi és a kiadási tagok egyensúlyban vannak, akkor nem tűnik el a Balaton.

És vajon mit érdemes tudnunk a kiadási tagokról, a mérleg másik serpenyőjéről? Idetartozik a sokat emlegetett párolgás, a Sió csatorna általi leeresztés, valamint a vízfelhasználás, amiről nincsenek pontos adataink, mivel a mai napig vannak, akik a Balaton vizéből töltik fel a medencéjüket, azzal öntöznek, vagy más ok miatt vesznek ki belőle vizet, mintha a tó közkincs lenne.

Kis-Balaton dilemma, illetve szemétlerakó-e a nádas? – a cikk folytatása megtekinthető ide kattintva.

fotók: conteudo.imguol.com.br, Pinterest, funiq.hu