Tudnivalók a Vendée Globe előtt

Fa Nándorral a mezőnyben novemberben rajtol a Vendée Globe földkerülő vitorlásverseny. Nézzük, hogy a versenyzőknek milyen vitorlakészletet érdemes vinniük erre a nem mindennapi megmérettetésre.

Egyszerre csak kettőt, legfeljebb hármat látunk egyszerre felhúzva a hajókra, attól még tény: egy a világ legkeményebb szóló-vitorlásversenyén induló Imoca 60-ason kilenc vitorlából választhat a szkipper, attól függően, hogy éppen melyik kombinációt tartja a leginkább megfelelőnek az adott körülmények között.

A Vendée Globe összesen legfeljebb kilenc vitorlát enged a fedélzetre. Ez szigorítás a korábbi versenyekhez képest, amikor tizenháromban húzták meg a felső határt, de részben a sport fejlődése, részben a költségcsökkentés szándékától vezérelve lejjebb jött a limit. Kevesebbet természetesen lehet vinni, de a versenyzők jó része valószínűleg kihasználja a keretet.

Kötelező elemek: nagyvitorla és J2
Nagyvitorla: a szett legfeltűnőbb és legtöbbet látott eleme. Hacsak nincs valami óriási baj, végig a helyén is marad, legfeljebb a felületét csökkentjük. Az enyém teljesen felhúzva 280 négyzetméteres, három reffelési lehetőség van benne.

J2: itt a J az orrvitorlát jelöli, a szám pedig azt mutatja, melyik felhúzóra kell rögzíteni. Az 1-es az orrba kerül (de nem az orrsudárra, oda csak a spinakker és a genakker megy), a 2-es kicsit hátrébb, a 3-as van legközelebb az árbóchoz. A J2 annyira kötelező, hogy mindig fent kell lennie, legfeljebb be lehet tekerni, de lehúzni nem. Az orrvitorlák közül csak ebben vannak latnik, lapos szabású és elég széles széltartományban használható: 45-től 110-120 fokos valós szélszögig, sőt ha nagyon erősen fúj, ennél bő szelesebb menetben is kitekerve marad. Nagyjából 100 négyzetméter a felülete.

Főbb bő szeles vitorlák
Spinakker: 400 négyzetméterrel a készlet legnagyobbja. aszimmetrikus, nincs hozzá baum. Nem feltekerhető, így szólóvitorlázáskor elég macerás a használata. Próbáltunk megszabadulni tőle, talán most, hogy megjelentek az emelő svertek, talán sikerül. Addig is, 2–25 csomós bő szélben használjuk, ha ketten vagyunk a fedélzeten, ha egyedül, akkor 25-nél már tutira nem szabad fent lennie. Az orrsudárhoz rögzítjük az elejét.

Nagy genakker: 300 négyzetméter. Betekerhető, a spinakkerhez hasonló körülmények között használható. Tizenöt csomó alatt kevésbé hatékony, mint a spinakker, viszont ez jól tudja helyettesíteni azt, mondjuk szakadás esetén.
Kis genakker: 200 négyzetméter, erős szélben megy fel. Ezt is az orrsudárhoz rögzítjük elöl, de fent nem az árbóc tetejére húzzuk, hanem kicsivel a J2 fölé. 25-35 csomós bő szélben vesszük hasznát meg akkor, ha gyenge szélben félszél környékén haladunk.

A lapos vitorlák
J1 vagy Solent: ezé a leghosszabb felhúzó, az orrtól az árbóc csúcsáig tart. Eredetileg cirkálásra tervezték, de méreténél (140 négyzetméter) fogva a 10-15 csomó plusz éles meneten túl akkor is használható, ha 120-130 fokra vitorlázunk az erősen fújó széltől.

J3 vagy staysail vagy ORC fock: a legkisebb felhúzóra megy, ennek az eleje van legközelebb az árbóchoz. Ötven négyzetméterével a legkisebb szériavitorla, eredetileg viharos menetekre és éles cirkálásra való, ám egyúttal egy sokoldalú vászon, sokszor együtt használjuk egy másik orrvitorlával. A J2-vel 90–160 fokról érkező, 10 csomó feletti szélben van fent, de előfordul, hogy a J1-gyel vagy valamelyik genakkerrel kombináljuk. Haladáskor stabilizálja a hajót, de arra is jó, hogy némi szélárnyékot adjon annak a vászonnak, amit épp szeretnénk leszedni.

Speciális helyzetekre
Viharvitorla: rikító narancssárga, nagyon kicsi, és sokan még életükben nem látták felhúzva egy hajóra. Azért kell, hogy legyen, mert a nemzetközi törvények ezt írják elő vihar esetére. Négyévente, a Fastnet Race során húzzuk fel, hogy ránézzünk, aztán megy vissza a zsákjába. Akármekkora is a vihar, ezeken a gépeken jobban szeretünk reffelt nagyvitorlával haladni, vagy azt is lehúzni, és a J3-at felrakni. A viharfockot csak cipeljük magunkkal.

A titkos fegyver: ezzel a versenyzők azt kezdenek, amit akarnak. Nagyjából 115 négyzetméteres lehet, de kevés előírás vonatkozik rá, főleg a szabásával lehet játszani. Tudásában erősen átfed a J2-vel, de bő szélben nyilván jobb ezt használni a Déli-óceánon. Már csak azért is, mert a J2-re nagy szükség van akkor, amikor az ember a Horn-fok megkerülése után elindul felfelé az Atlanti-óceánon.

Vitorlát cserélni egy Imoca 60-ason
Nem egyszerű feladat. A 60-70 (kiegészítőkkel együtt inkább 100) kilogrammos vásznakat akkor is pakolja a versenyző, amikor épp nincsenek használatban: kint a fedélzeten vagy a hajóbelsőben a szél felőli oldalra rakva azok is részt vesznek az egyensúlyozásban. Ide-oda hurcolászásuk komoly fizikai munka. Maga a csere rengeteg energiát kivesz a versenyzőből, ehhez jön a távolsági veszteség, amikor rossz irányba kell haladni a váltás idejére, különben az nem kivitelezhető. Ezért aztán jókor kell elvégezni, már csak azért is, mert utána legalább 4-6 órán keresztül az adott kombinációval kell utazni, hogy kijöjjön a haszna. Ez a ciklus két órára rövidíthető, ha csak ki- vagy betekerni kell a vitorlát. A 2016–17-es Vendée Globe november 6-án rajtol, köztük van Fa Nándor, a Spirit of Hungary fedélzetén.