Elképesztő vízigénye van a bitcoinnak

A bitcoin villamosenergia-igényét nehéz szemléletesen érzékeltetni, de a Cambridge-i Egyetem munkatársai tettek rá egy kísérletet. Az eredmény megdöbbentő.

Céljuk elérése érdekében a kutatók azt a megoldást választották, hogy a bitcont összehasonlítják más fogyasztókkal, illetve azok energiaigényével. Az ugyanakkor fontosnak tartották megjegyezni, hogy minden összehasonlításnak három fő korlátja van.

Almát a körtével
Semmi sem olyan, mint a bitcoin, sőt, maga a bitcoin is több minden: egyesek új értéktárolónak tartják, mások a mögöttes értékátviteli rendszert értékelik, amely lehetővé teszi a külső felügyelet nélküli fizetési, elszámolási funkciókat, míg van, aki szerint a tényekhez és csak azokhoz ragaszkodó, megvesztegethetetlen közjegyzői funkciója a lényeg. Ennek eredményeként a más, a felszínen hasonlónak tűnő tevékenységekkel való közvetlen összehasonlítás csak részleges – így szükségképpen hiányos – képet nyújthat.

Korlátozott adatelérhetőség
Meglepően nehéz megbízható villamosenergia-számokat találni több ipari és lakossági tevékenységgel kapcsolatban. Az adatkészletek gyakran nem szabványosak, különböző érdekelt felek állítják elő vagy tartják fenn, akik különböző érdekeket követnek, olyan elméleti modellek alapján, amelyek nagyon eltérő módszertanokat és feltételezéseket alkalmaznak, és/vagy egy adott földrajzi területre vagy időszakra korlátozódnak. Ez egymásnak ellentmondó becslésekhez vezet ugyanarról a tevékenységről.

Az adat előállítójának elfogultsága
Az összehasonlítások általában szubjektívek – egy szám kicsinek vagy nagynak tűnhet attól függően, hogy mihez viszonyítjuk. További kontextus nélkül a gyanútlan olvasók olyan következtetésre juthatnak, amely alá- vagy túlbecsüli a valódi nagyságot és léptéket. Például, ha szembeállítjuk a bitcoin villamosenergia-igényét egy több millió lakosú ország éves fogyasztásával, aggodalomra ad okot a bitcoin energiaéhsége. Ám ezek az aggodalmak – legalábbis bizonyos mértékig – csökkenhetnek, ha megtudjuk, hogy a fejlett országok egyes városai vagy nagyvárosi területei hasonló szinten működnek. A gyakorlatban azonban egy ilyen kiegyensúlyozott megközelítés gyakran nem praktikus, mivel nehéz megbízható összehasonlító adatkészleteket találni.

A világ teljes termelése és fogyasztása
Először is meg kellett vizsgálni a bitcoin részesedését (0,69 százalék) a világ teljes éves villamosenergia-termelésében (26 730 TWh) és -fogyasztásában (22 315 TWh). Ezután szembeállították a bitcoin bányászatát a villamos energia (vagy más energia, a tevékenység jellegétől függően) egyéb ipari és lakossági felhasználásaival. A bitcoin legközelebbi és legtöbbet hivatkozott valós analógja az arany. Hasonlóan haszonelvűek, értéktárolók, emellett az arany és a bitcoin közös fogyasztási jegyeket is mutat (pl. az egységár és a megnövekedett termelés arányos kapcsolata, ami megnövekedett erőforrás-felhasználást eredményez). A bitcoin bányászata 153,58, míg az aranyé 131 TWh energiát igényel (bár utóbbi adat egy 2006-os eredményre alapoz, így nem pontos, de elég jó becslést ad). Mivel azonban a minőségileg hasonló tevékenységekkel való megfelelő összehasonlítási készlet korlátozott, olyan más felhasználási módokra kellett áttérni, amelyek kevesebb, a bitcoinnal közös tulajdonságot hordoznak – azon kívül, hogy energiaigényesek. Ezeket az összehasonlításokat tehát mennyiségi, semmint minőségi szempontból kell vizsgálni. Megkülönböztetünk ipari (alapanyag-előállítás) és lakossági felhasználást (gép- vagy berendezéshasznosítás).

Veszteség
Más iparágakkal ellentétben a bitcoin bányászata viszonylag mobil. Olcsó és bőséges energiaforrások után kutatva a bányászok meglehetősen gyorsan új létesítményeket állíthatnak fel a világ bármely táján. Ennek eredményeként a bitcoinbányászok úgynevezett „maradék” energiavagyonhoz nyúlhatnak, amelyet más iparágak nem tudnak könnyen hasznosítani. Ilyen esetekben a bitcoinbányászok nem versenyeznek más iparágakkal vagy lakossági felhasználókkal ugyanazért az erőforrásért, hanem felszívják a többletenergiát, amely egyébként elveszett volna.

Erre a „nem rivális” megközelítésre jó példa a megújuló energiaforrások fölöslege Kínában (elsősorban a nedves évszakban fellépő vízenergia-kapacitástöbblet miatt), ami a bitcoinhálózat 70 százalékát tudná ellátni energiával.

Országrangsor
Az országok összehasonlítása a leggyakoribb összehasonlítási típus. Gyakran használják a nyilvános vitákban a bitcoin villamosenergia-fogyasztásának mértékével kapcsolatos aggályos álláspontok alátámasztására.

Azonban az országok összehasonlítása további kontextus nélkül csak korlátozott betekintést nyújt a témába, hiszen az egyes nemzetek között hatalmas különbségek vannak. Egy ország földrajzi mérete vagy lakóinak száma nem mindig korrelál az energiafelhasználással. Ehelyett az egyes országok energiaprofilja olyan tényezők egyedi terméke, mint a hazai iparágak és lakosság energiaigénye, a gazdasági és társadalmi fejlettség szintje, a rendelkezésre álló energiaforrások készlete, a termelési szokások, a stratégiai politikai lépések, energiaintenzív iparágak vonzása vagy kiszervezése és még sok egyéb. Ebből kifolyólag nem meglepő, hogy egy fejlett ország egyetlen nagyvárosának energialábnyoma megegyezik egy feltörekvő gazdaság összesített adatával. Itt olyan példák hozhatók, mint az Egyesült Arab Emírségek (168,3 TWh), a bitcoin már említett 153,6-ja vagy az ukrán 134,3 TWh.

De ha már Cambridge…
…a bitcoinhálózat által egy év alatt elfogyasztott villamos energia mennyisége 1122 évig fedezné a Cambridge-i Egyetem elektromosenergia-igényét.

A bitcoin-tranzakciókhoz szükséges nagy teljesítményű, éjjel-nappal dolgozó számítógépekhez használt hűtőberendezések irdatlan mennyiségű vizet igényelnek, egy-egy folyamathoz 16 ezer liter édesvizet (ez egy nagyobb kerti medence) használnak el, ami körülbelül hatmilliószor több, mint amennyivel egy hagyományos hitelkártya lehúzása jár.

(forrás: ccaf.io, fotók: coinpaprika.com, e-cryptonews.com, thefintechtimes.com, scitechdaily.com)