Hogyan lesz négy évszakos úti cél a Balaton?

A Balatonon csak lassan változott a minőségi turisztikai kínálat kialakítása, az egységes Balaton-kép megalkotása, valamint a viszonylag rövid nyári szezon kinyújtása. Ehelyett cél a négy évszakos kereslet és kínálat megteremtése.

Egyre kevesebb külföldinek jelenti a fiatalkori nosztalgiát a Balaton, és a magyar családok is több alternatíva közül választhatnak. A tó körüli fejlesztési tervek folyamatos vitát generálnak: van, aki a természetet félti, más úgy érzi, hogy a társadalom egyes csoportjai kiszorulnak a tó partjáról, a szolgáltatók nem feltétlenül értenek egyet abban, hogy „hány csillagos” vendégeket kellene vonzani, az ott lakók pedig a bevételnövekedés mellett annak is örülnének, ha a tömeg okozta nehézségeket a szomszéd falu viselné el. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egy jelentős borrégióról beszélünk, bár a szőlőterület a nagy útkeresés közben az elmúlt években a felére zsugorodott.

Már 2013-ban megfogalmazódott a Magyar Turizmus Zrt. és a Balatoni Regionális TDM Szövetség közös kutatása alapján, hogy „gyengeségként jelentkezik a rövid főszezon, az északi part nehéz megközelíthetősége és egyéb infrastrukturális hiányosságok, a turizmus területén pedig a gazdátlanság érzése, az egységes és belföldön-külföldön egyaránt bevezetett Balaton-márka és -arculat hiánya, továbbá a turisztikai szolgáltatók és egyéb szereplők közti együttműködés, a komplex szolgáltatások hiánya. Komoly lehetőségek rejlenek azonban az egészségturizmusban, az aktív, illetve a bor- és gasztronómiai turizmusban, miközben a kulturális turizmus iránti kereslet is növekszik. Bár a Balaton adottságai alapján az európai szintű turisztikai desztinációk táborába tartozik, a tó és környezetének turisztikai szempontú kihasználtsága tovább növelhető.”

Némi késéssel, de az elmúlt években látható a fejlődés a fenti területeken. Megújult Keszthely és Zalakaros Tourinform irodája, átadták a megújult tihanyi Bencés Apátsági Múzeumot. A kormány további 2,7 millió forintot biztosít a bencés rend tihanyi perjelségének arra, hogy az apátságot felújítsa, szépítse és turisztikai attrakciókat hozzon létre. A település 2030-ig megfogalmazott fejlesztési stratégiája 40 beavatkozást tartalmaz, amelyek eredményeként megújul Tihany turisztikai kínálata.

Lezajlottak a Zalakaros gyógyhely komplex turisztikai fejlesztése című projekt kivitelezési munkálatai, amely tovább növelte a fürdőváros vonzerejét. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiával összhangban olyan négy évszakos, komplex kínálat jöjjön létre, amely a lakossági igények figyelembevétele mellett a településre látogatók számára is megteremti a minőségi időtöltési lehetőségeket.

Reformkori Divatházzal, pihenőparkokkal, garantált programokkal, valamint interaktív és kipróbálható eszközzel bővült Balatonfüred turisztikai kínálata. A gyógyhelyi miliőhöz illeszkedő, minőségi vendégfogadás feltételeinek megteremtését új információs pont, étterem, kávézó, pékség, valamint kulturált zöldfelületetekkel ellátott pihenő- és aktív terek segítik.

Újra állami tulajdonba került a Hévíz-Balaton Airport. A tervek szerint a sármelléki repülőtér lesz a Nyugat kapuja. A közvetlen légi összeköttetés révén még több külföldi vendég érkezhet, ráadásul a szezonalitás csökkenése is várható.

2018-ban hárommilliárd forintos keretösszeggel megjelent a Kisfaludy tematikus élményparkfejlesztési konstrukció negyedik felhívása. A támogatásra új, négy évszakos élményparkok létesítésével lehetett pályázni a Balaton kiemelt turisztikai fejlesztési térségben. Ennek keretében új élményelemekkel gazdagodott a zalaszabari Zobori KalandoZoo és a balatonboglári kalandpark.

Mindezek mellett stratégiai partnerként működik együtt a Magyar Turisztikai Ügynökség és a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. a jövő évi Európa Kulturális Fővárosa program minél sikeresebb megvalósítása, valamint Veszprém város és a Bakony-Balaton régió további turisztikai fejlődése érdekében – írta a borespiac.hu.

fotók: pannonland.com, tripsite.com, tastehungary.com, dailynewshungary.com