Érdekcsoportok kereszttüzében a Balaton

A limnológusok szerint a Balaton vízszintjét nem szabad túl magasan tartani, mert káros az élővilágának. A horgászok szerint túl sok a nádas, nem férnek a vízhez. A helyiek tiltakoznak a parti építkezések és az ezekkel járó fakivágások, nádirtások miatt, viszont a munkalehetőségre és az adóbevételre szükségük van.

A balatoni helyi társadalom bonyolult módon rétegzett, rendhagyó mozgása 200 éve kezdődött. A turizmus megjelenése előtt vidéki, rurális térség volt, a tóban állatokat itattak, kendert áztattak, a fagyott jégen nádat vágtak. Kevesen halásztak is. A tihanyi bencéseknek köszönhető az első hivatalos fürdő Arácson, erről 1702-ből származó haszonbérleti szerződés tanúskodik. A villaépítések az 1840-es évek elején kezdődtek, eleinte az egyházi főméltóságok, illetve a világi nemesség képviselői, majd a Pesthez közeli déli és északi parti helyeken a felső polgárság is megjelent, kibontakozott a párhuzamos fürdőhelyi társadalmi élet, főleg miután 1863-ban megindult a déli vasút. Az új lakókkal megérkeztek azok is, akik a nyaralók igényeit szolgálták ki. A XX. század azután különféle okokból újabb társadalmi rétegeket sodort a tó partjára. A régiek és újak nem, illetve csak nagyon kis felületen nőttek össze, de még a régen érkezők és a legújabbak között sem figyelhető meg érdemi integráció. Kettős társadalmi struktúra épült ki, ami máig jellemzi a helyi társadalmat. A Balaton Fejlesztési Tanács programterületéhez tartozó Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 180 településén ma 273 ezer állandó lakos él. Ehhez a szezon idején 200 ezer üdülőtulajdonos érkezik, akik évente átlagosan 110 napot töltenek itt, és adót is fizetnek. A belterületi ingatlanok közül mintegy 10 ezernek a tulajdonosa 45 ország polgára. Ezért mondjuk, hogy a Balatonnak nem lakossága, népessége van, hanem különleges, rendhagyó, többrétegű helyi társadalma – mondta Oláh Miklós, a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kft. Társadalomtudományi Kutatócsoportjának vezetője.

A Balatonnál több az építészeti, kultúrtörténeti és természeti érték, erre épül a régió turizmusgazdasága. Nyilván ennek is köszönhető, hogy a vidéki Magyarország átlagánál valamelyest polgárosultabb, urbanizáltabb lett a térség. A 2016. évi 1861-es kormányrendelet nyomán 365 milliárd forint közösségi fejlesztési forrás érkezett a térségbe, a fejlesztésekkel és a pandémia által generált hatásokkal párhuzamosan jelentős mértékben megugrottak az ingatlanárak. Ezek és egyéb hatások eddig is folyamatossá tették a lakosságcserét. Az eredeti helyi társadalom utódainak ma már maximum az egyharmada él itt, lehet, hogy már annyi sem. Számítások szerint 10-11 év alatt statisztikailag kicserélődik a 11 ezres Balatonalmádi teljes lakossága, ám ahogy az ország, úgy a Balaton környéki lakosság is fogy és öregszik.

Az ingadozó vízszint a limnológusok szerint a nádasok genetikai megújulásának jó, az algásodás nem zavarja a vízi élővilágot. Ha viszont a képletbe beletesszük a turizmusgazdasági érdekeket is, akkor az, ha állandóan jó a víz minősége és magas a szintje, valamint ha a népesség fiatalodik, hiszen szükség lesz azokra, akik a jövőben is működtetik a gazdaságot, vállalatvezetőtől a bölcsődei gondozóig. Ezek a környezeti és társadalmi fenntarthatóság peremfeltételei. Problematikus kérdés a vízszint, főleg a felmelegedés miatt, ami szintén érdekellentéteket szül. Ha beépítik a partot, akkor kivágják a nádast. Ahogy növekszik a turizmus, megjelennek a régiek mellett új gazdasági érdekek is. A Balatonnál nincs olyan szervezet, amelyik egymaga hivatott lenne kezelni ezeket: három megye és 52 önkormányzat osztozik a parti területen, a Balaton vízgyűjtő területéért három vízügyi igazgatóság felel, a területpolitika megvalósításában hat operatív program működik, plusz a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Magyar falu program, a Balaton Fejlesztési Tanács, és még nem is soroltuk fel mindet. Mindahány saját érdekkel is.

A kormány reményeink szerint hamarosan elfogadja a Balaton-koncepciót és stratégiai programot. Felmerül a kérdés, melyik problémára hogyan kell reagálni. Vegyünk egy példát: közös érdeke minden településnek, hogy a mederből kotorják az iszapot. A munkálatokat szolgáló ipari kikötő építésére kijelölték Balatongyörököt, és persze megindult a helyi tiltakozás. Miért itt? A polgármesternek, aki ilyet bevállal, oda a politikai karrierje. Szerencsés volna, ha már a közeljövőben ösztönözni tudná a területpolitika, hogy a közös érdek miatt hozzanak létre a balatoni önkormányzatok szolidaritási pénzügyi alapot, amit ez esetben Györök kapna. Akkor a polgármester azt mondhatja a testületének: ez a miénk, ezzel a pénzzel szabadon rendelkezünk. A történet vége pedig az, hogy nincs semmi, se kotrás, se kikötő, szó sem esik róla, az alga meg visszatérően virágzik a nyugati öbölben, és az idén már a déli parton is több helyen – tette hozzá a szakértő.

(veol.hu)

címlapkép: cinthiaherthould.blogspot.com