Még évekig ömölhet a fekáliával szennyezett víz a Tisza-tóba

Több mint tíz éve folyik erősen szennyezett víz a Tisza-tóba két patakból – egyebek mellett ez derült ki a Magyar Tudományos Akadémia Nemzeti Víztudományi Program Irányító Testülete által szervezett Nagy tavak konferencián.

Az Eger- és a Laskó-patak 2010 óta erősen szennyezetten folyik a Tisza-tóba. A két patak már egy évtizede az erősen szennyezett kategóriába tartozik, és bár a tározót elhagyó Tiszában már kisebb a fekális szennyezettség, a 2019–2020-as években ez is növekedett.

A szolnoki felszíni ivóvízkivételi mű szelvényében a tűrhető kategóriába szelídül a fekális szennyezés, ami jó hír az ivóvíz-előállítás szempontjából, viszont rossz, hogy a Tisza-tóban 2013-ig csak a befolyóknak a közvetlen torkolatánál volt mérhető a nagyobb fekális szennyezés, míg 2014-től már minden mintavételi helyen nőtt a szennyezést jelző paraméterek mennyisége.

Teszárné Nagy Marianna, Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) Regionális Laboratóriumának vezetője szerint alapvető probléma, hogy a jogszabályi háttér nem megfelelően biztosított a fekális terhelések természetes vizeinkbe jutásának szabályozására.

A szennyvíztisztítók önellenőrzési tervébe a hatóság (ami nem azonos a vízüggyel) az esetek többségében nem ír elő bakteriológiai paramétervizsgálatot, így a felszíni vizekbe ellenőrizetlenül kerül mikrobiológiai terhelés.

A Tisza-tóba érkező szennyezett Eger-patak és Laskó-patak Eger és Füzesabony tisztított szennyvizével érkezik, arról viszont a Kötvizignek nincs információja, hogy a két település szennyvíztisztítójának milyen paramétereket kell mérnie az önellenőrzési tervében, illetve hogy évente hány hatósági mérést végeznek.

A vonatkozó rendelet „a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól” már az EU-s jogharmonizáció után keletkezett, amelynek két melléklete csak egyetlen bakteriológiai paraméterre tartalmaz kibocsátási határértéket. Ez a coliformszám, és ez minden területi kategóriára vonatkozóan – Balaton, védett területek, időszakos vízfolyások stb. – érvényes.

Ugyanakkor fekálindikátor szervezetek (ezek utalnak arra, hogy van-e szennyezés a vízben) mennyiségére vonatkozóan nem tartalmaz határértéket a rendelet, és jelenleg csak a természetes fürdővizek vizsgálata esetén van a fekális szennyezésjelző bakteriológiai paraméterekre vonatkozóan határérték. A felszíni vizek mikrobiológiai jellemzőire csak egy visszavont szabvány tartalmaz határértéket két fekálindikátor baktériumcsoportra.

A két szennyezett patak vízgyűjtő területe több járást, várost, községet érint Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, de a Kötivizig azt nem tudja, hogy honnan jöhet pontosan a szennyezés, mert csak a Tisza-tavi torkolati szakaszt ellenőrzi, a fentebbi szakaszokat nem.

A felszíni vizek országos monitorozását a kormányhivatali laboratóriumok végzik, a szennyvíztisztító telepek az önellenőrzési tervükben pedig csak a számukra előírt paraméterek mérését végzik. A hatóság bizonyos időközönként hatósági méréssel ellenőrzi a telepek kibocsátott szennyvizeinek minőségét.

A szakember szerint a hatóságnak folyamatosan rendelkezésre állnak a szennyvízkibocsátók hatósági mérési eredményei, ezért a következtetések levonása, az intézkedések tervezése és végrehajtása is a hatóság feladata. Elmondása szerint a jelzett szennyezés megszüntetése komplex feladat, ehhez jogszabály-módosítás is szükséges volna és a vizsgálati paraméterek kibővítése, valamint ezek beépítése a szennyvíztisztítók önellenőrzési tervébe és a határértékek betartatása hatósági ellenőrzés keretében.

A vízügy tehát jogszabály-módosítástól várja a megoldási lehetőséget, a horgászok azonban a fejleményeket a vízügytől várják. Vagyis úgy tűnik, hogy amíg nem lesz jogszabály-módosítás, vagy amíg a hatóság nem lép, addig továbbra is erősen szennyezett víz folyik a Tisza-tóba – írta a magyarnarancs.hu.