Rakonczay Gábor túl a táv harmadán

Rakonczay Gábor 17. napja gyalogol az Antarktiszon, hogy a magyarok közül elsőként érje el a szárazföld partjáról indulva a Déli-sarkot, 980 kilométert megtéve. Társaival túl vannak 300 kilométeren, hamarosan elérik a déli szélesség 85. fokát. Útjuk onnan már nyílegyenesen vezet a Föld legdélebbi pontja felé.

A szokottnál is nehezebb feladat elé állítja az Antarktisz az idei nyári szezonban útra kelő expedíciókat. Mindenki extrém hidegre készült, de a hőmérséklet egyelőre a tűrhető, mínusz 12–15 fok közötti tartományban mozog. Persze ha feltámad a szél, ez gyorsan mínusz húsz alattinak érződik. Az idő viszont sokkal csapadékosabb, az ilyenkor megszokottnál. A friss hó megnehezíti a haladást, hiszen sokkal jobban belesüpped a szán. Ahol nem a friss hóval bajlódnak, ott az úgynevezett sastrugi, azaz a szél által épített, keményre fagyott hóbordák keserítik meg az expedíciók életét. A melegebb időjáráshoz növekvő ködhajlam is társul, amelynek következtében gyakran alakul ki úgynevezett whiteout: vakító fehérség, amelyben az ember teljesen elveszíti tájékozódási képességét; megszűnik a fent és a lent, a jobbra és a balra. Ilyenkor csak a tájolóra hagyatkozva lehet tartani az irányt a nagy fehér semmiben. Ezek mind lassabb haladást eredményeznek, a nehézségek miatt eddig két szóló expedíció is feladta, hogy elérje a Déli-sarkot.

Rakonczayék konzervatív tempóban kezdték az első napokat, hogy ne hajtsák túl magukat rögtön az elején. Akkor is rövid, 15-17 kilométeres szakaszokat teljesítettek, amikor tudtak volna hosszabbakat is. A napi távot a terep- és időjárási viszonyoknak megfelelően fokozatosan növelték. Napi átlaguk jelenleg 18,3 km, de többször teljesítettek már 20 km feletti távot is. Eleinte napi hét 45 perces etapot meneteltek, amit egy hét után napi nyolc 50 perces szakaszra növeltek. A szakaszok közötti rövid pihenőkben folyadékkal és snackekkel frissítenek. Komolyabb utánpótlásra az esti táborozás során van lehetőség, amikor a benzinfőzőiken havat olvasztva főtt ételt ehetnek. Így is nehéz pótolni az elvesztett napi átlag hétezer kalóriát.

Gábor egy 94 kilós szánnal vágott neki az útnak, miután társával közös sátrát is ő cipeli. Az elfogyasztott élelem miatt ez a súly napi egy kilóval csökken. Ez jól is fog jönni, mert az út második harmada sem könnyebb, hiszen továbbra is felfelé haladnak a jégmezőn. A jelenlegi 1150 m tengerszint feletti magasságról el kell érniük a Déli-sarki-fennsíkot, amely majdnem 3000 méter magas.

„A tizenhetedik napon hosszú idő után végre újra húsz kilométer fölött teljesítettünk – örvendezett Rakonczay, aki azt is hozzátette: az expedíció 17. napján 20,3 kilométert haladtak. – Személyes siker, hogy az egy szakaszon belüli 2,9 kilométeres rekordomat feltornáztam háromra. Persze az igazsághoz tartozik, hogy 2,7 kilométer fölött már erőltetett menetben haladunk, 2,8 kilométernél az ember még a lelkét is kihajtja, rajtam kívül ezt eddig csak az angol srácnak sikerült elérnie. A felszín tovább szilárdult, és ezen a napon egyre nagyobb dombok között menetelünk. Jobb kéz felől egyszer csak feltűnt a Thiel hegység, de körülbelül egy óra múlva elkezdett befehéredni minden, és onnantól már a lábam alatti szélfútta bukkanókat sem láttam. Ilyenkor érzésre megy az ember, ha nem akarja túlzásba vinni az óvatoskodást.”

Németh Ottó, a Magyar Marketing Szövetség sportmarketing tagozatának alelnöke az expedíció fővédnökeként elmondta, nagyon büszke erre az összetett kommunikációs kampányra, amely az expedíció köré épült, s nagyon jó érzés számára, hogy gyakorlatilag egy ország szurkol Rakonczay Gáborért.

„Nemcsak azt jó látni, hogy Gábor napról napra küzdi előre magát, s nem ismer legyőzhetetlen akadályt, hanem azt is, hogy milyen elképesztő belső utazáson vesz részt – mondta Németh Ottó. – Korábban is mesélt már arról az óceánátevezések kapcsán, hogy ilyenkor, a külső ingerektől szegény világban befelé fordul az ember, és kialakítja a saját életritmusát, csak a saját érzéseire, gondolataira koncentrál. Minden üzenetéből az látszik, hogy ez most is megtörtént, hogy elképesztő az a koncentráció, amellyel végigcsinálja a napokat, s amellyel halad előre a kitűzött célja felé.”