Zátonyra futott a világ legnagyobb jéghegye

A világ legnagyobb jéghegye, az A23a megakadt Dél-Georgia kontinentális talapzatában, mintegy 90 kilométerre az Antarktisz közelében fekvő szigettől.

A jéghegy – amely bő kétszer akkora, mint Nagy-London, és közel ezer milliárd tonna – 1986-ban szakadt le az antarktiszi Filchner–Ronne jégtakaróról, de több mint 30 évig a helyén maradt, mielőtt 2020-ban megkezdte volna lassú sodródását észak felé. A British Antarktic Survey (BAS) oceanográfusa, dr. Andrew Meijers úgy írja le az A23a-t mint „az óceánból kiemelkedő fal, amely betölti a horizontot”, hozzátéve, hogy a jéghegy egyes részeit „a hullámok már kikezdték”. Az A23a mozgását 2020 óta követik kiemelt figyelemmel, különösen azóta, hogy 2023-ban kiköltözött a tágabb értelemben vett Déli-óceánra.

Dél-Georgia nagyszámú pingvin- és fókapopulációnak ad otthont, és a korábbi jéghegyek megzavarták a táplálkozási szokásokat azáltal, hogy az állatoknak nagyobb távolságokat kellett megtenniük a táplálékukért. Ugyanakkor a jéghegy fokozatos olvadása előnyös lehet a tengeri ökoszisztémák számára azáltal, hogy tápanyagokat bocsát ki az óceánba, ami potenciálisan megnövekedett biológiai termékenységet válthat ki. A BAS kutatói jelenleg azt vizsgálják, hogy a jéghegy miként befolyásolja az óceán állapotát. „2023 decemberében mintákat vettünk a vízből az A23a körül, hogy megvizsgáljuk a jéghegy áthaladásának hatását. Ezek a vizsgálatok magukban foglalták a tápanyag-koncentrációk és a fitoplanktonra gyakorolt hatás nyomon követését.”

Az A23a eddig nagyrészt sértetlen maradt, bár a kopás jelei kezdtek mutatkozni: „Nagy, sima falú jégdoboz helyett most már barlangokkal tagolt részeket látunk, különösen az élek közelében. Egyre valószínűbb, hogy a megnövekedett belső feszültségek miatt szétesik, de ennek időpontját gyakorlatilag lehetetlen megjósolni.” Viszont a jéghegyről leszakadó kisebb darabok veszélyt jelentenek a halászhajók számára, mert azokat nehezebb követni.

Az, hogy egy jéghegy leszakad, természetes folyamat, a kutatók most leginkább arra próbálnak rájönni, hogy a klímaváltozás milyen ütemben gyorsítja fel a jég olvadását: „Megfigyeléseink szerint 2000 óta a jégtáblák mintegy 6000 milliárd tonnát veszítettek a tömegükből. Ez nagyjából összhangban van az Antarktisz fix jégtakarójának tömegveszteségével, amely az emberi tevékenység miatti éghajlatváltozásnak tudható be.” A tudósokat leginkább az olvadó jéghegyeknek az óceáni keringésre és a tengerszint emelkedésére gyakorolt hatása aggasztja. A jégtakaró tömegének csökkenése ugyanis komoly következményekkel jár, beleértve az édesvíz mennyiségének növekedését, a tengerszint emelkedésének felgyorsulását és az olyan „fordulópontokat”, ahonnan nincs visszaút – különösen az Antarktisz nyugati részén, amely igen sérülékeny.

(forrás: marineindustrynews.co.uk, fotók: gizmodo.com, marineindustrynews.co.uk, independent.co.uk, phys.org)