A svéd haditengerészet egy eddig ismeretlen, a 16. század végén épült hajóroncsot fedezett fel a Balti-tengerben, a Kalmari-szoros térségében.
A felfedezés egy rutinművelet során történt, amikor a svéd haditengerészet HMS Belos nevű tengeralattjáró-mentő hajója anomáliát észlelt a műszerein. A hivatalosan idén április végén bejelentett lelet húsz méter mélyén, a homokba ágyazódva fekszik a svéd szárazföldet és Öland szigetét elválasztó Kalmári-szorostól délre.
Bár a húsz méter hosszú és hat méter széles hajó pontos identitása, története és elsüllyedésének oka egyelőre ismeretlen, az évgyűrűk elemzésén alapuló vizsgálat kétséget kizáróan megerősítette a 16. század végi építési időt. A hatóságok a lelet kiemelkedő kulturális értéke miatt azonnal örökségvédelmi nyilvántartásba vették a helyszínt, ahol átmenetileg szigorúan tilos a horgonyzás, a halászat és a búvárkodás, a vizuális dokumentációt pedig a vizsgálatok lezártáig titkosították.
A Balti-tenger alacsony sótartalmú, oxigénhiányos és hideg vize ideális körülményeket teremt a faanyagok konzerválódásához, mivel megakadályozza a tengeri faépítményeket pusztító hajóféreg elszaporodását. Ennek ellenére a 16. századból származó, egyben maradt roncsok rendkívül ritkák.
Daniel Tedenlind, a régió örökségvédelmi konzervátora szerint az öt évszázados merülés nyomokat hagyott a hajón: az eredeti hajótesten kívül látható részek zöme egymáshoz szorosan illeszkedő, de erősen leromlott állapotú bordázatból áll. A roncs tudományos jelentőségét éppen a kora adja: a 16. század kritikus átmeneti időszak volt a tengerészet történetében, amely összekötötte a középkori hajóépítési hagyományokat a 17. századot uraló, masszív tüzérséggel felszerelt galleonok korszakával.
A most azonosított hajó mintegy harminc évvel korábban épült, mint Svédország leghíresebb tengerészeti relikviája, a Vasa. A II. Gusztáv Adolf svéd király által megrendelt, 69 méter hosszú és 11,7 méter széles háromárbócos hadihajó 1628-ban, rögtön az első útján süllyedt el a stockholmi öbölben – írta a mult-kor.hu.
