Egy 1864-ben elsüllyedt kereskedőhajó roncsából került elő a Guinness-palack, és a kutatók még az eredeti élesztőt is megpróbálják visszafejteni.
Több mint másfél évszázadot töltött a La Manche csatorna mélyén egy Guinness-palack, amely akár azt is megmutathatja, milyen íze volt a stoutnak a viktoriánus korban. A különleges lelet egy 1864-ben elsüllyedt kereskedelmi vitorlás roncsából származik, amit Dover közelében találtak.
Stefan Panis belga búvár és víz alatti fotós már korábban felfigyelt a roncsban található faládára, amelyben nagyjából 18-20 lezárt palack feküdt. Az egyik megtisztítása után vált olvashatóvá a felirat: Guinness Extra Stout London. A palackot később kiemelték, a benne lévő folyadékból pedig mintát küldtek a belgiumi KU Leuven mikrobiológusainak.
A kérdés nem csupán az, hogy a sör 162 év után iható-e még. A kutatók azt remélik, hogy a mintában fennmaradhattak az egykori élesztő mikrobiológiai nyomai. Ha elegendő DNS-t sikerül visszanyerni, elméletileg össze lehet hasonlítani a 19. századi törzset a később használt Guinness-élesztőkkel, sőt akár kísérleti körülmények között újra is lehet főzni a korabeli sörhöz hasonló változatot.
Ez különösen érdekes azért, mert a Guinness ma használt élesztőjének dokumentált genetikai története csak a 20. század elejéig vezethető vissza. Egy korábbi genomikai kutatás szerint a modern Guinness-élesztő szorosan kapcsolódik egy 1903-ban megőrzött törzshöz, az 1860-as évek receptjének mikrobiológiai oldala viszont jóval kevésbé ismert.
A roncsot a búvárok Mindoro néven azonosítják, bár történeti forrásokban a Mindora írásmód is előfordul. A körülbelül 436 tonnás kereskedelmi vitorlás 1864-ben épült, és minden jel szerint első nagy útján járt. Londonból Vancouver-sziget felé tartott, ami a Panama-csatorna megépítése előtt hatalmas kerülőt jelentett: az Atlanti-óceánon át, a Horn-fokot megkerülve kellett volna eljutnia Észak-Amerika nyugati partjára.
A rakományban szőnyegek, textilek, olajok, fűszerek és más értékes termékek is voltak. A hajó azonban alig kezdte meg útját, amikor a ködben összeütközött egy másik hajóval, majd 1864 novemberében elsüllyedt. A roncsot a búvárok ma „palackroncsként” is emlegetik, mivel az áramlatok időről időre újabb üvegeket fednek fel a homok alól.
Ha a laboratóriumi vizsgálatok szerint a palack tartalma biztonságos, a felfedezők nem zárkóznak el egy kóstolástól sem. Ez azonban egyelőre inkább látványos mellékszál. A valódi érték abban lehet, hogy a palack egy olyan Guinness mikrobiológiai lenyomatát őrizte meg, amely több mint száz évvel régebbi a ma rendelkezésre álló dokumentált élesztőmintáknál.
Ha sikerül elegendő genetikai információt kinyerni belőle, nemcsak egy régi sört kóstolhatunk majd meg újra. Hanem egy 19. századi recept egy darabját is vissza lehet hozni a jelenbe – írta az instylemen.hu.
