Egykor hadszíntér volt a Balaton

A Balatont nehezen lehet elképzelni csaták színhelyének, pedig egykor hadihajók portyáztak itt török és magyar harcosokkal a fedélzetükön. A hódoltság idején a tó volt a határvonal a magyar és török területek között.

Mivel akkoriban a Balaton kiterjedése jóval nagyobb volt – a Kis-Balaton területe például még majdnem teljes egészében hajózható volt –, valamint a partvidéke mocsaras, ingoványos volt, a két szemben álló fél seregei sem csaptak, ehelyett rendszeresek voltak a portyázások.

Ha zsákmányszerző körutakra indultak, vagy foglyokat kerestek, kénytelenek voltak lóra ülni és átkelni a mocsaras részeken, behatolva az ellenség területeire. Nagy könnyebbséget jelentett, amikor télen a tó befagyott és hónapokra vastag jégtakaró borította a felszínét, tehát az északi és déli part között könnyűszerrel át lehetett kelni. Természetesen a lehetőséget kihasználták a csapatok és több kisebb „jeges” összecsapásról is maradtak elvétve feljegyzések.

Az év többi részén a vízen volt célszerű közlekedni. A törökök már 1555-ben hajókat engedtek a Balaton felszínére. A mai Siófok és Balatonszemes területén helyőrségeik voltak, amikhez hadihajók is tartoztak. Nem sokkal lemaradva az északi (magyar fennhatóságú) parton is megjelentek a hajók. Ezeket a mai Németország területén gyártották, majd a Dunán Bécsig vagy Győrig leúsztatva, a Balatonhoz szekérrel szállították őket.

A két szembenálló fél már a Dunán már bevált naszádokat vagy sajkákat használt a Balatonon is. Ezek keskeny, alacsony építésű, gyors járatú, nagyjából 20 méter hosszú és 3 méter széles hajók, amik a hullámokat nehezen viselték, de az orrban és a taton elhelyezett ágyúkkal így is támogatni tudták a szárazföldi csapatokat.

A harcok nem voltak hatalmasak, 1647-ben négy török sajka megtámadta Veszprém környékét, 1589-ben Tihanyt, 1579-ben pedig Siófokra csapott le pár magyar naszád, de néha olyan is megesett, hogy a hajók egymással ütköztek meg a nyílt vízen. Egy ilyen konfliktusról fennmaradt feljegyzés szerint egy török sajka legyőzött egy magyar naszádot, a kapitány 15 katonájával elesett és négyen fogságba kerültek.

Miután visszafoglalták a magyarok Budát 1686-ban, a keresztény csapatok bevették a déli partot is. A hadihajóknak már nem látták hasznát, visszaszállították azokat a Dunára, így véget ért a Balaton hadszínterének nem túl hosszú története – írta a vehir.hu.