A tartós aszály következtében 83 centiméterre csökkent a Balaton átlagos vízszintje, aminek látványos jeleként Balatonfenyvesnél újra kiemelkedett a vízből a hírhedt Majomsziget.
A csapadékhiány nemcsak a sekély, iszapos partok miatt jelent kihívást a nyaralóknak, hanem a térség mezőgazdaságát is komolyan veszélyezteti. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a déli vízgyűjtő területről gyakorlatilag egyáltalán nem érkezik utánpótlás. Bár az utóbbi napokban hullott némi csapadék, a talaj mélyebb rétegei annyira kiszáradtak, hogy azonnal elnyelik a nedvességet. Emiatt a kisebb vízfolyások már azelőtt elszivárognak a földben, hogy elérnék a tavat.
Jelenleg a Balaton fő táplálója, a Zala folyó, valamint az északi parti patakok is csak minimális vízmennyiséget szállítanak. A talajból nagyjából 100-150 milliméternyi csapadék hiányzik. Ez a súlyos aszály a tó alacsony vízszintje mellett a százezer hektáros déli vízgyűjtő terület növénytermesztését is fenyegeti. A legutóbbi esők épp csak átsegítették a holtponton a kapás növénykultúrákat, például a napraforgót és a kukoricát, ám a gyümölcsfák számára létkérdés a további nedvesség. Enélkül a gyümölcsök íztelenek maradnak, szélsőséges esetben pedig a fák is kipusztulhatnak.
Amennyiben a csapadékhiányos időszak folytatódik, a fürdőzőknek fel kell készülniük a sekély, iszapos partszakaszokra, és arra, hogy a mélyebb vízig egyre hosszabb utat kell megtenniük a mederben. Hasonló helyzetre körülbelül tizenöt évvel ezelőtt már volt példa, amikor Fonyódligeten mintegy 40-50 métert kellett az iszapba fektetett pallókon besétálni ahhoz, hogy a nyaralók fürdésre alkalmas vízmélységet találjanak – írta a sonline.hu.
