Újkori Odüsszeiára készül Victor Vescovo: a tenger mélyére – első rész

Victor Vescovo járt az űrben és megmászta a Mount Everestet, most pedig a mélység feltérképezetlen sötétségébe készül.

Victor Vescoco magántőke-befektetésekkel gyűjtötte össze a vagyonát, korábban pedig két évtizeden át szolgált az amerikai haditengerészetnél. „Részletesen feltérképeztük a Mars és a Hold felszínét. Milliárd dolláros szondákat küldünk távoli bolygókra. De miért? Még ma is használunk néhány olyan navigációs térképet, amelyek Cook kapitány 1700-as évekbeli mérésein alapulnak. Saját bolygónk majdnem kétharmada feltérképezetlen.” A cél tehát új mércét felállítani a mélytengeri kutatásban egy mesterséges intelligencia segítségével továbbfejlesztett, 23 méteres felfedezőhajó megépítésével. A hajótest modelljének tesztelése már befejeződött, a csapat most lép abba a szakaszba, amikor hajógyári ajánlatokat gyűjt be – és már vannak érdeklődők. Az Espen Øino és az Engineering IDS által tervezett Ocean Mapper a hatékony, félig automatizált kutatás alapelvei szerint épült. Legénysége mindösssze kétfős, de nem kizárt, hogy végül egy ember is tudja majd kezelni, irányítani. „Az elmúlt hat hónapban két hajómodellt építettünk, illetve teszteltük a szonárgondolát egy tartályban. A lehető legjobb szonárteljesítményt és hatótávolságot akartuk elérni.”

Mindent a hatékonyságra hegyeztek ki: az óceánfenék nagy léptékű feltérképezésére tervezett kompakt hajó képességei lehetővé teszik a mélytengeri tereptérképezést akár négyzetkilométerenként 2 dollárért (ez töredéke más hajókénak), optimális körülmények között 4000 méter mélységig. A megbízható működésről dízelmotorok gondoskodnak majd, üzemanyag-takarékos módon, szükség esetén akár biodízeltől hajtva. Becsléseik szerint 500 000 és 600 000 dollár közötti üzemanyagköltségbe kerülne évi 300 napnyi üzemeltetés. Természetesen a szonár minősége a kulcs ahhoz, hogy egyáltalán megérje nekiállni az adatgyűjtésnek. Választásuk egy Kongsberg EM124-re esett, ez a legerősebb szonár, amelyet civil hajóra telepíthetnek, 10 csomós sebesség mellett fog működni, műholdon keresztül továbbítva az adatokat, akár napi 10 ezer km²-t is lefedve. Mielőtt ezt a hajót megtervezték volna, Vescovo rengeteg tapasztalatot szerzett a technológiával: „Megvettem a Kongsberg EM124 első sorozatszámú darabját, és a csapatommal segítettem a hibakeresésében. Bejártuk az egész világot, négy év alatt négymillió négyzetkilométert térképeztünk fel. Ennek alapján jutottam arra, hogy a költségeket, a technológiát, a legénységet tekintve lehetne ezt jobban is csinálni. Üzletemberkét gondolkodtam, hiszen én az vagyok, nem óceánkutató. Megépítem ezt a cuccot, majd hagyom, hogy nálam okosabb emberek használják.”

A közelmúltban Vescovo és csapata félmillió négyzetkilométernyi part menti területet térképezett fel, beleértve a brit partvidék 1200 négyzetkilométerét. Az elemzők európai műholdakról származó, szabadon elérhető képek felhasználásával felmérték a 30 méternél sekélyebb part menti régiókat. Ezeket az ember által generált adatkészleteket most egy mesterséges intelligencia modell betanítására használják, hogy gyorsabban és nagyobb léptékben lehessen reprodukálni a folyamatot.

„Hamar felfedeztük, hogy a világ különböző részei hihetetlenül eltérőek a vízrajzuk tekintetében, így a mesterséges intelligencia betanítása bonyolultabb volt, mint amire eredetileg számítottunk. Ezek a régiók eltérő térképezési technológiákat is igényelnek. 30 méternél sekélyebb mélységben műholdakat lehet használni. 30 és 1000 méter között azonban ez kihívást jelent – a többnyalábos szonár nem terjed túl messzire a sekély vízben, így kevésbé hatékony. De most más megközelítéseket is vizsgálunk erre a mélységtartományra.”

Folytatjuk…

(forrás: superyachtnews.com, fotók: superyachtnews.com, x.com)