Problémás a tiszai vízszint

Emelni kell a Tisza vízszintjét, hiszen az alacsony vízállás miatt több száz millió köbméter talajvíz folyik el Szerbia irányába. Hogy ehhez milyen technikai megoldást választanak, azt a kor igényei alapján kell eldönteni.

A rendelkezésre álló potenciális vízkészletet növelni kell, amire az idei aszályos év is rámutatott, hiszen gyakorlatilag a végletekig ki kellett hegyezni a rendszert annak érdekében, hogy vizet tudjanak szolgáltatni. Erre többféle műszaki megoldás is lehetséges: fenékküszöb, vízlépcső –Kiskörén és Tiszalökön, valamint a szerbiai Törökbecsén már megvalósult egy-egy vízlépcső.

Ezek között van egy szakasz, ahol a hetvenes években terveztek egy vízlépcsőt, de ez nem valósult meg. Emiatt pedig elsüllyedt a meder, így a vízszint is alacsonyabb lett, ennek pedig az lett a következménye, hogy mintegy 220 millió köbméter víz hiányzik az ország talajvízkészletéből. Ez a szakasz az alacsony vízszintjével gyakorlatilag megcsapolja az Alföldet, tehát lényegében a talajvíz áramlik be a Tisza medrébe és Szerbia irányába folyik el. A vízemelés megkerülhetetlen, hiszen a Tisza vízszintje most nem normális. Annak technikai megvalósítását pedig leginkább a kor igényeihez kell igazítani, tisztázva az olyan kérdéseket, hogy szükség van-e hajózásra, illetve vízienergia-termelésre.

Nagyon fontos a szennyvízkezelés is: minél távolabbról szállítják a szennyvizet, annál több kerül a folyókba, hiszen olyan helyre is eljut a csatornázás, ahová korábban nem. Ami pedig tetőzi a gondokat, hogy az alacsony vízszint miatt kevesebb vízben oldódik fel a szennyvíz. A villámárvizek is problémát okoznak, mivel sokszor a lezúduló csapadék meghaladja a szennyvíztisztítók kapacitását. Fontos lenne tehát, hogy a szennyvíztározó-, illetve előtározó-kapacitást megnöveljék. Ebben a kérdésben korábban Technológiai és Innovációs Minisztérium, ezt követően várhatóan a Nemzetgazdasági Minisztérium a legfőbb illetékes – írta az agrarszektor.hu.