Így jutnak el az invazív fajok az Antarktiszra – első rész

Az Antarktisz évmilliókig viszonylag elszigetelt volt a világ többi részétől, de napjainkban a megnövekedett hajóforgalom miatt tengeri állatok kerülhetnek a területre.

Az invazív fajok drasztikus következményeket jelenthetnek az ökoszisztémára nézve, például azáltal, hogy területeket foglalnak el és új élőhelyeket hoznak létre, vagy olyan fajok ragadozóivá válnak, amelyeknek nincs megfelelő védekezőképességük. Ez ellen úgy lehet a legjobban felvenni a harcot, ha eleve megakadályozzuk, hogy nem őshonos fajok érkezzenek. Természetesen minden új fajnak túl kell élnie az Antarktisz körüli fagyos vizeket, de a hajók általában azokat a területeket keresik fel, amelyek az éghajlatváltozás miatt a leggyorsabban melegednek.

Néhány fókától, bálnától és vándormadártól eltekintve az Antarktisz egyedülálló tengeri élővilágát a Déli-óceán áramlatai nagyrészt elvágták a világ többi részétől. Ezek az óramutató járásával megegyező irányban forognak a kontinens körül, és a legtöbb úszó élőlényt eltérítik. Azoknak a fajoknak, amelyek mégis megérkeznek – esetleg a sodródó hínárhoz kötődve – egész évben alacsony hőmérséklettel és zord évszakokkal kell szembenézniük.

Ez az akadály évmilliók óta létezik, ám a hajók lehetővé teszik, hogy olyan fajok is elérjék az Antarktiszt, illetve annak part menti vizeit, amelyek máskülönben nem tudnák megtenni az utat. Egyes fajok esetén három évig is eltarthat, amíg a szubantarktiszi szigetekről elérik az Antarktisz partjait. Ugyanezek a fajok ezt az utat néhány nap alatt megtehetik egy hajó testéhez tapadva.

Az inváziós kockázat feltérképezése
Mit jelenthet ez az Antarktisz és ökoszisztémája számára? Arlie McCarthy, a Cambridge Egyetem PhD-kutatója elmondta: „Tudományos kutatásaim során olyan nem őshonos fajokra vadászom, amelyek a kontinensre látogató hajók testén élnek, és azt vizsgálom, hogy ezek a hajók merre járnak. Megkapargattam a hajótesteket és a csöveket, megszabadítottam a hajókat a pajoroktól és az iszaptól, hogy kiderítsem, milyen fajokat szállítanak már oda, és azok a világ mely pontjáról származnak. Az ilyen hajók az egész világot bejárják, sokuk évente rendszeresen ellátogat az Északi-sarkvidékre és az Antarktiszra is, jellemzően az Atlanti-óceánon keresztül. A test vízvonal alatti részét általában csak néhány évente tisztítják meg, így a kagylóktól és rákoktól kezdve a pajzstetvekig, felemás lábú rákokig vagy különféle hínárfajokig bármit szállíthatnak.

A PNAS folyóiratban közzétett legutóbbi tanulmányom alapján az Antarktiszra tartó hajók nagy valószínűséggel Dél-Amerika déli részéről, Észak-Európából vagy a Csendes-óceán nyugati részéből hoznak be organizmusokat. Az Antarktiszra vezető hajóutak legtöbbje öt elismert »kapuváros« – Punta Arenas (Chile), Ushuaia (Argentína), Hobart (Ausztrália), Christchurch (Új-Zéland) és Fokváros (Dél-Afrika) – egyikén keresztül érkezik. Tanulmányunk azonban megállapította, hogy további 53 hely lehetett indulási kikötő.”

(forrás: theconversation.com, fotók: livescience.com, antarctica.gov.au, theconversation.com)

(Folytatjuk!)