„Ha nyerünk” – Új-Zéland tervei a következő America’s Cup-ra

Költségvetési plafon, pár hónapon belül megkezdődő előversenyek és 2026-ban rendezendő America’s Cup.

Grant Dalton, a csapat igazgatója elég sokat elárult a következő America’s Cup-ra vonatkozó tervekből – amik megvalósításához előbb ezt a mostanit meg kell nyerniük. A Stuffnak adott interjú exkluzivitását fokozza, hogy az ilyen nyílt kommunikáció – pláne előre – igen szokatlan a Kupa történetében. Az oka ugyanakkor egyszerű: az elsőként kiesett kihívó, az Orient Express jelezte, hogy ismernie kell az elképzeléseket, mert az segíti a jövőre vonatkozó terveik elkészítését. Annak eldöntését például, hogy Új-Zéland rendezze-e a 2026-os Kupát, Dalton inkább a politikusokra hagyná, tőlük vár ajánlatot, a csapat nem keresi aktívan az üzleti lehetőséget.

„Elképzelhető, hogy 2026-ban is lesz Kupa. Így nem hosszú a ciklus, de a versenyek gyors újraindítása bizonyosságot jelent a csapatok számára, könnyebben tartják meg a szponzorokat és a munkatársakat. Sokkal több előregattával számolunk, ezt miden csapat támogatja, az elsőt már 2025 januárjában megrendeznénk. Ezeken az AC75-ös hajókkal vitorláznánk, nem az AC40-esekkel, mint az előző ciklusban. A helyszín kérdése teljesen nyitott, Barcelonának nincsenek előjogai, de tény, hogy a város érdeklődik a következő esemény iránt is. Egyelőre nem kaptunk közvetlen megkeresést Új-Zélandról, de reméljük, hogy ez valamikor megtörténik. Ugyanakkor fontos leszögeznem, hogy komoly üzleti ajánlatra lenne szükség ahhoz, hogy Új-Zéland akár egy előversenyt, akár magát a Kupát megrendezhesse. A SailGP-vel ellentétben itt nincs a háttérben egy milliárdos, aki finanszírozza a „játékot”. Nekünk magunknak kell előteremtenünk a pénzt a szponzoroktól és a városoktól.”

Dalton szerint érdemes lenne bevonni a magánszektort a rendezési pályázatba, ahogyan az Barcelonában történt: prominens családok – akik közül néhányan a város sikeres 1992-es olimpiai pályázatának hátterében álltak – szálltak be komoly pénzekkel: „Akarniuk kell, hogy az America’s Cup Új-Zélandon legyen, ha más érdek vezérli őket, az minket nem érdekel.”

Közben elkezdtek azon is dolgozni, hogyan lehet meghatározni valamilyen költségvetési plafont a csapatok számára. Egy olyan részleges megoldás, amiben például csak a fizetéseket maximalizálják, nem tűnik kielégítőnek. Már csak azért sem, mert a Team New Zealand azt állítja, hogy sosem ők dolgoztak a legnagyobb költségvetésből, sőt: „Úgy tippelem, hogy ebben a ciklusban az Alinghi költötte a legtöbbet, csillagászati összeget. Mi azonban más ligában játszunk, az ő számaik nem a mi számaink. Az övék szerintem már nem normálisak. Ellenőrizhető, reális összeget kell meghatároznunk, ami akár még a csapatok közötti együttműködést is serkentheti. Ha rövid ciklust és sok indulót akarunk, akkor erre pláne szükség van.

A megoldás hasonlíthatna ahhoz a technológiai és tervezési csomaghoz, amelyet az Orient Express vásárolt a Team New Zealandtól, mint gyors és kevésbé költséges módot a nevezésre. A folytatásban is maradnak az AC75 emelősvertes egytestű vitorlások, igaz, jönne a harmadik generáció. Több lenne a one-design elem, ami csökkentené a technológiai versenyt, ésszerű határon belül tartaná a költségeket és lehetővé tenné a gyorsabb fejlődést.

Szeretnék, ha folytatódna a női és ifjúsági regatták sora, továbbra is az AC40-es osztályú flottával: „Most biztos nem adnék szerepet egy nőnek az AC75-ösön. De ha tovább megyünk a megkezdett úton, és valamelyikük kiérdemli rajta a helyet, akkor oké.”

„Jó lenne eggyel több csapat, annál többre nincs is szükség, ez nem az a verseny. Fő kihívóként a briteket favorizálnánk, az, hogy ők minket favorizálnak-e vagy sem, egy másik kérdés, de szerintem igen. Azt hiszem, kivételesen jó a kapcsolatunk. Nem mindenben értünk egyet, de hasonló nézeteket vallunk.”

fotók: americascup.com, sportnotizie24.com, stuff.co.nz

forrás: stuff.co.nz

   - ha tetszett, ajánld másoknak is!