Görög nyár vitorlással

A nyár már júniustól tombol, a szél július-augusztusra erősödik be, október végéig meleg a tenger és homokos a partja. Charterhajóból itt is több ezer közül válogathatunk, még sincs zsúfoltság. A vitorlások one-way útra is bérelhetők a lehetséges indulási kikötők között.

Görögország nagy és változatos, egy fél élet sem elég, hogy vizeit behajózzuk, szigeteit végigjárjuk. A vitorlázók hat főbb régióját ismerhetik, melyek a következők:
– a jón-tengeri szigetek Korfu, Páxosz, Lefkáda, Itháka, Kefalloniá, Zakinthosz az Adriai-tenger folytatásaként,
– a Peloponnészoszi-félsziget, amelyet körbehajózhatunk a Kórinthoszi-csatornának köszönhetően,
– a Szaróni-öböl szigeteinek is hívják az Attikai-félsziget takarásában megbúvó Hídra, Szpécesz, Éjina, Pórosz szigetet Athén közvetlen közelében,
– a Mamma Mia 1. filmből megismert Szporádok szigetvilága Szkíathosz, Szkópelosz, Alónniszosz, Szkírosz és hozzá a Halkidikí-félsziget az Égei-tenger északi felén,
– a Kikládok szigetei Mílosztól Míkonoszig, Párosztól Szantoríniig, hogy a leghíresebb szigeteit említsük, valamint az óriási Kréta,
– a Dodekanészosz-szigetek a török partok előtt Számosztól Pátmoszon és Koszon át Ródoszig, megint csak a legjelentősebb szigeteket kiemelve a sok közül.

A régiók között a szélviszonyok és egyéb hajózási szempontok szerint is lehetne választanunk, de az idén még elsődleges az odajutás kérdése. Idei görög vitorlástúránkra legegyszerűbben Athénból indulhatunk. A görög főváros Budapestről két óra repülővel, már több légitársaság is újra repüli. Vagy 14 óra autóval olyan országokon keresztül, amelyek karanténmentesen átengednek, és máris Szicíliával egy szélességi körön vagyunk, ahol májustól októberig igazi nyár van. Az Égei-tenger 23-27 fokra is felmelegedhet.

Görögország széljárása kiszámítható: tavasszal és ősszel délies szelek fújnak, a május és az október sokszor szélcsendes, júniustól szeptemberig az uralkodó széljárás északi. Nyáron, az Égei-tengeren állandósult észak-északkeleti szélben vitorlázhatunk, amelynek a neve meltemi. A Kikládokban a legerősebb, csak estére csillapszik. A Szaroniki-öbölben, a Szporádokban és a Dodekanészoszban is a meltemi röpít, de 1-2 Beauforttal kisebb szélerővel. A jón-tengeri oldalon a misztrál északnyugatról fúj, elsősorban délutánonként.

Ha nem autóval érkezünk, Athén repteréről menetrend szerinti busszal, taxival vagy szervezett transzferrel juthatunk el a bérhajóflották indulási kikötőibe. A legnagyobb jachtkikötő a Kalamáki Marina, a tízmilliós lélekszámú Athén Paleón Fáliron negyedében. Charterkikötő még a glifádai is, az óvárostól a legtávolabb, illetve az Attikai-félsziget keleti oldalának nagyvárosából, Lavrionból is indulhatunk. Az Athén szívében, Píreuszban lévő Zea marina viszont csak magánhajók jachtkikötője, saját hajóval ezt ajánljuk kikötésre. Ne csak hajózzunk, adjunk a kultúrának is! Szerencsére Athénban olcsó a taxi, vagy a part mentén közlekedő villamossal az egyetemes történelem fellegvárát indulási kikötőnkből könnyen meglátogathatjuk. Amíg mi kirándulunk az Akropoliszhoz, hajónk étel- és italkészletének feltöltését rábízhatjuk a helyiekre: aki nem akar cipekedni a kikötővel szemközti szupermarketből, listából előre bevásároltathat a hajójára vagy elfogadhatja a kikötőben ajánlkozó boltosok segítségét.

Útra készen vitorlát bonthatunk, a kisebb szeles, kisebb távolságú túraútvonal Athénból délnek és nyugatnak, a Szaroniki-öböl szigeteihez vezet. Felejthetetlen emléket nyújt a fővárostól 18 mérföldre Éjina, a Szaroniki-öböl legnagyobb szigete, a pisztácia termőföldje. Marinájában a helyi hajók helyére nem biztos, hogy köthetünk, ezért érkezzünk inkább eleve a belvárosi öbölbe, ahol a tavernák elé parkolhatunk. Az úgynevezett mediterrán kikötésnél elölről a saját horgonyunk, hátul a parthoz saját kikötőköteleink tartanak. Érdemes robogóval körbejárni a szigetet, vagy sétálhatunk Éjina nevű hangulatos fővárosában, a kikötőtől az ókori romkertjéig. Tíz mérföld ide a Peloponnészoszi-félszigeten lévő Méthana település. Metángázos gyógyfürdőjébe jegyet sem kell váltanunk, a kikötőben is a gyógyvíz bugyog (és annak szaga terjeng) a hajónk körül. Éjszakázni inkább továbbhajózunk 7 mérföldet Pórosz szigetére. Azonos nevű fővároskája festői kúp egy szoros bejáratánál, parti áram- és vízvételezés lehetőségével. Másnap reggel élmény áthajózni a szoros szűk hajózóútján. A laterális bóják sora elvezet a Peloponnészosz mellett, 12 mérföldet követően eljuthatunk „a görög Hvarba”. Hídra-sziget Hídra városkája a horvát Hvar adottságaival és szépségével büszkélkedhet, csak kicsiben. Kis öblöt fognak közre a dombra épült házak, autósforgalom nincs az utcákon, csak öszvéreké. A festői öböl szűkös a sok idelátogató hajósnak, ezért egymás elé kell kötnünk. A szomszédos Ermióni a Peloponnészoszi-félszigeten egy kis görög halászfalu 10 mérföldre, igazából az egyszerűségében szép. Autót bérelve innét híres régészeti ásatásokat lehet felkeresni (Tirünsz, Mükéné). Hajóval tovább nyugatnak, a strandjairól ismert Návplio-öböl irányában Ermióniból 10, Hídráról 15 mérföldre fekszik a Spécesz-sziget. Az azonos nevű településnek két kikötője is van, pezsgő kisváros, feltétlenül éjszakázzanak itt. Konflisok és autók is járják az utcáit, amelyek hangulatos terekben futnak össze. Ezeket fehér és fekete kavicsok tökéletes mozaikja burkolja: delfinek, Poszeidón szigonya és más ókori motívumokon taposunk.

A nyáron bőszeles túraútvonal Athénból keletre vár minket, az Attikai-félsziget csúcsán túl a Kikládokban, amelyre a nagyobb szigetközi távolságok jellemzők. Júliustól szeptemberig 5-8 Beaufort erősséggel fúj a Kikládokban a meltemi, családi nyaralótúrához ez túl erős. Bár estére enyhül, és amíg dél felé tartunk, raumban repül a hajónk, viszont visszaúton a meltemivel szemben negyedszelezni elég sportos kihívás. Egy-két Beaufort-ral enyhébb a szél az Attikai-félsziget takarásában, ha tehát Athénból délnek vagy nyugatnak indulunk, könnyedebb vitorlásfeltételekkel találkozunk. Sosem késő változtatni az eltervezett útvonalon, ha az időjárás és a csapatunk úgy kívánja! Vagy eleve foglalhatjuk hajónkat északról délre tartó one-way útra. Feláras, de megéri, mert kétszer annyit láthatunk és utunk során végig jó irányból fúj az erősebb szél.

A Kikládokban délnek, Mílosz felé 20 mérföldre Kíthnosz, innét 20 mérföld Szérifosz, további 20 mérföld Szífnosz, végül 20 mérföld Mílosz. Kiváló hátszél vagy raum röpít a déli irányban, de majd negyedszeleznünk kell, szembehullámzásban küszködve visszafelé. A meltemi átfúj a magas szigeteken is: a szigettakarásban a hullámzás csökken, viszont a szélerősség megmarad vagy fokozódik. A tipikusan görög, vakítóan fehér, kék tetős házakkal és szélmalmokkal tűzdelt lakott és lakatlan szigetek miatt azonban megéri, különösen annak, aki szeret vitorlázni.

Szöveg: Marosi Miléna és Varga Tamás, Mérföld Yachting

(Cikkünk eredetileg és teljes terjedelmében az Aqua Magazin 152. számában jelent meg. Fizessen elő rá, hogy ne maradjon le exkluzív tartalmainkról!)