Megkezdődött a tavi viharjelzési szezon, amely október 31-ig tart. A Balatonon 1934. július 8-án indult el a viharjelző szolgáltatás.
A viharjezéseket fontos komolyan venni, hogy megelőzzük a baleseteket. Ha zivatar van, vagyis villámlik, akkor ne tartózkodjunk tóban, folyóban, illetve medencében, hanem egy közeli épületben keressünk menedéket.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a Balatonon, a Velencei-tavon és a Tisza-tavon működtet viharjelző állomásokat. A Fertő-tavon is üzemel viharjelző szolgáltatás, Magyarország területén a viharjelzőpontok közül egy található, de ez jelenleg karbantartás alatt áll.
Az érintett tavaknál a katasztrófavédelem által üzemeltetett viharjelző lámpák mutatják az érvényes jelzési fokozatot. Elsőfokú viharjelzés, vagyis percenként 45 sárga fényű fényfelvillanás esetén a maximális széllökések 40 km/h és 60 km/h közötti sebességet érhetnek el. Ekkor a vízben csak a parttól számított 500 méteren belül szabad tartózkodni. A jelzés legalább harminc perccel a legelső erős széllökés előtt már látható. Másodfokú viharjelzés, azaz percenként 90 sárga fényű fényfelvillanás esetén a maximális széllökések sebessége meghaladhatja a 60 km/h-t, ami azt jelenti, hogy ilyenkor tilos a vízben tartózkodni. Ha pedig nincs érvényben viharjelzés, akkor a lámpák nem villognak.
A Balatonon 37 part menti és 4 tó közepi viharjelzőlámpát működtet a katasztrófavédelem. Ugyanakkor van még 13 mobil viharjelzőlámpa is, ezek a szezonban a strandokon teljesítenek szolgálatot. Így összesen 54 viharjelzőlámpa található a Balatonon, melyek közül legalább hármat egyszerre lehet látni egy adott pontról. A Tisza-tónál 5, a Velencei-tónál 4, a Fertő tónál pedig 11 viharjelzőlámpa figyelmeztet a veszélyre.
Már nemcsak a tópartokon, hanem online is lehet tájékozódni az aktuális viharjelzésről. A rendszer elérhető a katasztrófavédelem honlapján és a Tavihar alkalmazáson keresztül is – írta az idokep.hu.
